Irán és négy szovjet utódállam 27 év után egyezett meg.
HIRDETÉS
Több mint két évtizede tartó vita zárult le azzal, hogy az öt parti állam megegyezett a Kaszpi-tenger jogi státusáról. Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Oroszország vezetői a kazahsztáni Aktauban, az ötödik Kaszpi-csúcson írták alá beltenger sorsát elvi szinten rendező egyezményt.
A Kaszpi-tenger felosztása - a felszín alatt található szénhidrogének miatt - a Szovjetunió felbomlása óta napirenden van, amióta kettőről ötre nőtt a partmenti országok száma.
"Az egyezmény hangsúlyozza a partmenti államo k szuverén joghatóságát, kizárólagos döntési jogát, ami a Kaszpi-tenger rájuk eső részét illeti" - mondta az aláírást kjövető sajtótájékoztatón az iráni elnök, Hasszan Rohani.
A felek nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan miben is egyeztek meg. Az orosz elnök egy példát mondott a lefektetett alapelvekre.
"Meghatároztuk a partmenti országok katonai-politikai együttműködésének alapelveit és megegyeztünk, hogy a Kaszpi-tengert csak polgári célokra használjuk, külső országok hadereje nem állomásozhat a térségben", mondta Vlagyimir Putyin.
Az biztos. hogy maradtak olyan vitatott szénhidrogén-mezők, amelyeknek a sorsát csak külön kétoldalú egyezmények rendezik. Nem derült ki az sem, hogy Türkmenisztán és Azerbajdzsán megépítheti-e a régóta tervezett tengeri vezetéket, amely konkurenciát teremthetne az orosz gáznak Európában. Szakértők szerint inkább a viták miatt megfeneklett kitermelési projektek felélesztésére van kilátás - ezek azonban a már folyó kitermelési műveletekhez képest elhanyagolható léptéket képviselnek.