Magyarországon több mint 100 tonna ismeretlen eredetű élelmiszert foglaltak le 4 hónap alatt.
HIRDETÉSGarázsban berendezett illegális szarvasmarha-vágás Heves megyében, hamisított méz műanyag hordókban Bács-Kiskunban. Ilyen esetekre bukkant a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), abban az akcióban, amelyet a NAV-val és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel végzett.
Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a hatóságok a piacról az utóbbi négy hónapban. Ez része a nemzetközi OPSON VII. műveletnek.
„Magyarország már 7. alkalommal vesz részt ebben az akcióban, melynek az Europol a fő koordinátora EU-s tagállami szinten. A magyar hatóságokkal nagyon jó a viszonya az Europolnak, köszönhetőn ez annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenyen részt vesz az akcióban” - mondja Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője.
Németh Mónika a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára elmondta, hogy az EU-ban évente az értékesítésből származó bevételek 7,4 százaléka, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki a hamisított áruk miatt. Magyarországon 230 milliárd forintot veszítenek évente a hamisítás miatt, ez az értékesítés 12 százaléka, ami több mint 10 ezer munkahely megszűnését okozza.
A gazdasági károk mellett a hamis élelmiszerek súlyos egészségkárosodás is okozhatnak.
„A WHO felmérése alapján az élelmiszerek 70 százaléka felelős azért, hogy egészségkárosító ágensek kerülnek az emberi szervezetbe. Ezért is nagyon fontos az, hogy az élelmiszerek biztonságosak, jó minőségűek legyenek, és valóban csak azt tartalmazzák, ami a termék címkéjén szerepel” - magyarázza Helik Ferenc a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója.
Kiss Gábor, Euronews:
A vásárlók döntő többsége elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, a hamisítás elleni harcot azonban nehezíti, hogy egy kis árkülönbség miatt sokan kísértésbe esnek, hogy hamisítványokat vegyenek.