Több jel is arra utal, hogy Donald Trump betartja ígéretét, katonai csapást mér a szíriai rezsim állásaira.
HIRDETÉSAz ENSZ BT nem indít vizsgálatot, de a "kemény válasz", amit az amerikai elnök kilátásba helyezett a múlt hétvégi szíriai vegyifegyver-támadásra, még napirenden van.
Elemzők szerint a tavaly áprilisi rakétatámadásnál komolyabb lépésre lehet számítani, mert Donald Trump lemondta dél-amerikai útját, és védelmi minisztere, James Mattis is otthon maradt.
Az is katonai előkészületeket sejtet, hogy az Eurocontrol fokozott elővigyázatosságra inti a Földközi-tenger keleti medencéje fölött közlekedő járatokat mondván, hogy rakéta- és dróntámadás várható a következő 72 órában.
Az Egyesült Államok közvetlenül múlt év áprilisában avatkozott be először a szíriai polgárháborúba. Akkor szaringázt vetettek be a lakosság ellen, és Washington ezért az Aszad-rezsimet tette felelőssé. Az amerikai hadsereg a Földközi-tengerről mért csapást a szíriai kormány több katonai repterére.
Donald Trump most Londonnal és Párizzsal is egyeztet arról, miféle választ adhatnának az újabb gáztámadásra, úgyhogy nem kizárt a három ország közös fellépése sem.
Az orosz diplomácia ugyanakkor óva inti Washingtont bármiféle katonai akciótól mondván, hogy súlyos helyzetet teremthet egy efféle beavatkozás. Moszkva nemcsak azt utasítja vissza, hogy légiereje dobott mérges gázt Dúmára múlt szombaton, hanem a támadás megtörténtét is kétségbe vonja. Az orosz uniós nagykövet szerint a fuldokló emberekről készült felvételeken megrendezett jeleneteket látni, és mindez a Nyugat félrevezetését szolgálja.
Az AP amerikai hírügynökség szakértője, Robert Burns szerint egyelőre nem látni, hogy mi lenne a célja egy katonai hadműveletnek azon kívül, hogy meglegyen a válasz, amit Washington megígért. Vajon érdemben változtatna-e bármin katonailag vagy politikailag? - teszi fel a kérdést.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet szakértőket küld Dúmába, hogy megállapítsák, volt-e gáztámadás, de azt nem vizsgálják, hogy ha volt, ki követte el. Az első olyan eset, amikor a szíriai polgárháborúban mérgesgázt vetettek be lakott területen, és ez titakozást szült a nemzetközi diplomáciában, 2013 augusztusában volt ugyanitt, vagyis Kelet-Gútában. A rezsim felelősségét - hosszas vizsgálódás után - hivatalosan akkor sem mondták ki sem a politikusok, sem a szakértők, de mindnyájan egyértelművé tették, hogy a szíriai kormányhadsereget hibáztatják.