Puigdemont leváltása ellenére továbbra is Katalónia elnökének tekinti magát, és a jövőben is az szeretne lenni.
Carles Puigdemont 2016 januárjában tette le az esküt új katalán elnökként, miután Artur Mas bejelentette, lemond az újbóli elnöki jelöltségéről, mivel nem tudta megszerezni a megválasztásához szükséges parlamenti támogatást.
Puigdemont az idén októberben megrendezett katalán függetlenségi népszavazással kapcsolatban került élesen szembe a spanyol kormánnyal.
A katalán politikus ugyanis a Madrid által el nem ismert helyi referendumra hivatkozva deklarálta a függetlenséget, majd azonnal fel is függesztette a nyilatkozatot, tárgyalásra szólítva fel a spanyol vezetést. Miután a Rajoy-kormány elmozdította pozíciójából, Puigdemont október legvégén Brüsszelbe utazott. A sajtónak adott nyilatkozata szerint nem azért érkezett a belga fővárosba, hogy politikai menedékjogot kérjen.
November első napjaiban a spanyol központi büntetőbíróság kiadta az elfogatóparancsot a leváltott Puigdemont és még négy személy ellen, akik ugyancsak Brüsszelben vannak. A belga hatóságoknak három hónapon belül kell eldönteniük, hogy átadják-e Puigdemont-t Spanyolországnak, ahol egyebek közt zendülés, lázadás és hűtlen kezelés miatt körözték a volt katalán vezetőt. December 5-én a spanyol legfelsőbb bíróság végül visszavonta az ellene és társai ellen kiadott európai elfogatóparancsot.
Puigdemont, aki folyamatosan hangsúlyozza, hogy a csütörtöki választás, mint az október 1-jei függetlenségi népszavazás második fordulója, óriási téttel bír, azt is nyilvánvalóvá tette, hogy leváltása ellenére most is Katalónia elnökének tekinti magát, és a jövőben is az szeretne lenni.