Az unió álláspontja egyértelmű: a sok évtizedes harc után a palesztinok és az izraeliek rászolgáltak a konfliktus békés és tartós rendezésére
Az amerikai követség Jeruzsálembe történő költöztetése ellenkezik az unió közel-keleti érdekeivel. Sosem tapasztalt szakadék tátong Európa és Amerika között. A nézetek sosem voltak ennyire eltérőek.
Federica Mogherini Trump elnök bejelentése előtt telefonon biztosította Mahmúd Abbász palesztin államfőt, hogy az unió a párbeszéd híve.
– Az unió támogatja a kétállamos békefolyamat folytatását – mondta a főmegbízott. – El kell kerülni minden olyan lépést, amely aláásná ezt az erőfeszítést. Jeruzsálem státusát – amelyre mindkét ország jövendő fővárosként tekint – tárgyalásokkal kell rendezni.
A fallal elválasztott Izrael és Palesztina között tovább mélyül a szakadék Trump döntése nyomán. A palesztinok szerint ha az Egyesült Államok elsőként ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal halálcsókot ad minden békeerőfeszítésnek.
– Teljes az egyetértés, hogy a döntés nem jár előrelépéssel, sőt csökkenti az izraeli-palesztin békefolyamat amúgy is halvány kilátásait. Ráadásul felesleges biztonsági kockázattal jár – nyilatkozta Marc Pierini, a Carnegie Europe kutatója.
Jeruzsálem, kivált keleti része a zsidó vallás, az iszlám és a kereszténység kegyhelye. Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától, a 93-as izraeli-palesztin béketárgyalásokon azonban abban állapodtak meg, hogy státusát később tisztázzák.
– Pusztán a történelmi tények elismerése nem zárja ki azt, hogy a jövőben tárgyaljunk Kelet-Jeruzsálem vitatott státusáról. Végtelenül sajnálom, hogy az unió ezzel nem ért egyet – ez viszont Daniel Schwammenthal, az Amerikai Zsidó Bizottság brüsszeli irodavezetőjének véleménye.
Az unió álláspontja egyértelmű: a sok évtizedes harc után a palesztinok és az izraeliek rászolgáltak a konfliktus békés és tartós rendezésére. Az unió – a nemzetközi szervezetekkel – fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy ez sikerüljön.