Európát és Ázsiát köti össze a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal.
Október 30-án ünnepélyesen felavatták a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonalat. Az új, 846 kilométer hosszú közlekedési folyosó az Új Selyemút terv része. Átszeli Azerbajdzsánt, Törökországot és Grúziát, és összeköti Európát Kínával. Az építési költségek mintegy 4 milliárd dollárt tettek ki. A három résztvevő ország mindegyike évi 10 milliárd dollárd bevételt vár a projekttől. A tervek szerint 2034-ig 17 millió tonna teherforgalmat bonyolít le a vasútvonal.
“Nincs ennél rövidebb útvonal Ázsia és Európa között. Az a célunk, hogy olyan tarifákat állapítsunk meg, amelyek nagyon vonzóvá teszik a vasútvonal használatát. Hosszú távon a teherfogalom növekedni fog, ami magas bevételt, magas megtérülést, új munkahelyeket és együttműködéseket jelent” – mondja Ilham Alijev azeri elnök.
A török államfő a személyszállítást is fontosnak tartja. “A gazdasági érték és a személyszállítás stratégiai jelentőségű, ez kétségen felül áll” – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan az Euronews-nak.
Jövőre a személyszállítás is elindul. A kapacitást évi hárommillió utasra tervezik. Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország a turizmus erősödését is várja a fejlesztéstől, és azt, hogy több pénz áramlik a gazdaságba, és tágulnak a horizontok.
“Ez a projekt nem csak az egyes országok gazdaságait köti össze, de a lakóikat is. Minél nagyobb az integráció, minél nagyobb az együttműködés, annál nagyobb a gazdasági növekedés. És a biztonság is javulni fog, nem csak a régióban, hanem azon túl is” – fogalmazott Giorgi Kvirikasvili grúz minisztrerelnök.
Az első tehervonat már elhagyta a bakui Alijat kikötőt Törökország felé. A vagonok egyenként 3200 tonna, Kazahsztánból érkezett gabonát szállítanak. De más ügyfelekkel is tárgyalnak. Sokan értékelik a gyorsaságot. Ezzel a vasútvonallal a szállítási idő lerövidül, Kínából például az eddigi 35-45 nap helyett két hét alatt ér az áru Európába. Javid Gubanov, az azeri vasúttársaság elnöke szerint az első évben a teherfogalom elérheti az ötmillió tonnát.
A vasúti együttműködés iránt más országok is érdeklődnek, például Kazahsztán, Pakisztán, India és Kína.