Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Kisokos a német választásról

Kisokos a német választásról
Szerzői jogok 
Írta: Pálfi Rita
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Tudta, hogy a németek kétszer szavaznak az általános választáson? És azt, hogy a parlamenti helyek száma változó? Melyek a legkülönlegesebb pártok, és miért kampányolnak? A válaszokat megtalálja kisokosunkban.

HIRDETÉS

Mikor van a választás?

A német választók szeptember 24-én vasárnap mennek el voksolni.

Mettől meddig lehet szavazni?

Reggel nyolctól este hatig vannak nyitva a szavazóhelyiségek.

Hányan szavaznak?

Körülbelül 61 és fél millió német választópolgár van. A hivatalos adatok szerint 400 000-rel kevesebb voksoló van, mint a legutóbbi választáson 2013-ban. A nemek szerinti eloszlás: 31,7 millió nő és 29,9 millió férfi. Három millió első szavazó van.

A szavazás nem kötelező.

A választópolgárok a lakhelyüknél szavaznak, levélben kapnak értesítést, amelyben szerepel az is, hogy melyik szavazóhelyiségbe kell menniük.
Hat héttel a választás előtt kétszer annyi külföldön élő német regisztrált a választásra, mint 2013-ban, ők szavazhatnak levélben is, ha időben jelzik.

Miért van két szavazás?

Ahogy a magyarok a parlamenti választásokon, úgy a németek is kétszer ikszelhetnek.

„Erststimme” vagy az első szavazat. Ezzel a körzetben induló jelöltek közül lehet választani. Németország 299 választókörzetre van feloszva. Az a jelölt, aki a legtöbb voksot kapja, automatikusan bekerül a parlamentbe, szóval 299 törvényhozót a körzetekből szavaznak Berlinbe. Egy választókörzethez körülbelül 250 000 választópolgár tartozik.

„Zweitstimme” vagy a második szavazat. Bár a neve mást sugall ennek a voksnak nagyobb a hatása. Ezzel az iksszel pártot választanak. A párt által a Bundestagba küldött képviselők a regionális választói lista alapján lesznek kiválasztva. Minden párt annyi képviselői helyet kap a Bundestagban, ahány százalékát kapták a voksoknak a második szavazaton. Például a szavazatok negyven százalékát megszerző pártnak negyven százaléknyi képviselője lesz a törvényhozásban.

Megosztott szavazatok

Lehet más párt jelöltjére leadni az első szavazatot, mint amelyik pártra a második szavazatot adják. De érdekes módon, ha az első szavazáson nyertes jelölt független, akkor nem számolják meg a második szavazatot. Ezzel a szabállyal akarják megakadályozni, hogy egy adott szavazónak kétszer akkora befolyása legyen a Bundestag összetételében. Igaz, rendkívül ritka, hogy egy független jelölt nyerni tudjon.

A kompenzációs mandátumok rejtelmei

A német parlamentben összesen 598 hely van. Ebből 299 képviselőt közvetlenül választanak meg a körzetekben. Minden párt arányosan annyi helyet kap a Bundestagban, ahány százalékát kapták a második szavazatnak.
Így ha egy pártból több képviselő kerül be közvetlen módon a törvényhozásba, mint amennyi a második szavazatból, ezt hívják „túlnyúlásnak”, amit kompenzál a rendszer. Például ha a pártnak a második szavazatok aránya szerint 5 mandátum járna, de 6 képviselő jutott be a közvetlen választáson, akkor ez a hatodik hely, amit kompenzálni kell a rendszernek.

Azért, hogy megtartsák a helyek szétosztásában az arányokat a többi pártnak adnak plusz helyeket. Ennek a túlnyúlásnak és a kiegyenlítésének a következménye, hogy a legutóbbi választás után 630 tagú lett a Bundestag az 598 helyett.

Választási küszöb

A parlamentbe kerüléshez a második szavazatok öt százalékát vagy három egyéni képviselői mandátumot kell megszereznie a pártoknak.

Ki választja a kancellárt?

A Bundestag képviselői döntenek a kancellár személyéről, akit a német elnök jelöl ki. Ennek a politikusnak abszolút többségre van szüksége ahhoz, hogy megszavazzák.

Lelkes szavazók a németek?

A legutóbbi, 2013-as választásokon 71,5 százalék volt a részvételi arány. Az 1998-as választások óta folyamatosan csökken a voksolók aránya, akkor 82,2 százalék járult az urnákhoz. A rekordrészvétel az 1972-es választásokon volt, mikor a német szavazók 91,1 százaléka voksolt (az NSZK-ban).

Mennyire megbízhatóak a közvélemény-kutatások?

A legutóbbi két választáson (2009-ben és 2013-ban) az előrejelzések elég pontosak voltak. A két legmegbízhatóbb intézet (az Allensbach és az Emnid) egy-két százalékos eltéréssel megjósolta a végeredményt.
A szeptemberi választások előrejelzése szerint Angela Merkel pártja a CDU/CSU (kereszténydemokraták) a voksok 38,8 százalékára számíthat, míg Martin Schulz és az SPD (szociáldemokraták) 24 százalékon áll. A liberális FDP 9 százalékkal, épphogy csak megelőzi a szélsőbaloldalra sorolt Baloldali Pártot (8,5 százalék) és a jobboldali populista AfD-t (8 százalék). A Zöldek nem sokkal maradnak el ettől a hármastól, a szavazók 7,3 százalékára számíthatnak, és 4,5 százaléka a választóknak egyéb pártoknak adja a voksát.

Kik a főbb jelöltek, és mit akarnak/ígérnek?

Összesen 42 párt indul az idei német választáson, de nem mindegyik indul az összes tartományban. Nyolc párt csak egyéni jelölteket indít.

Ki a két fő esélyes a kancellári címre?

Angel a Merkel (CDU/CSU)

Minden közvélemény-kutatás szerint a 62 éves Angela Merkel újrázhat a kancellári poszton, ez lehet a negyedik ciklusa.

A CDU/CSU ígéretei:

- a menekültválság nem ismétlődhet meg: a cél alacsony szinten tartani a menekültek számát – a szülőknek joguk lesz visszatérni teljes munkaidős állásba a szülési szabadság után – megemelik havi 25 euróval a gyereknevelési támogatást (most 192 euró jár havonta gyermekenként) – az ország GDP-jének a két százalékát fordítják katonai kiadásokra

Martin Schulz (SPD)

Az ember, akit a legtöbb európai Brüsszelből, az Európai Parlament volt elnökeként ismer, sok szociáldemokratának visszaadta a reményt. Úgy tűnik, hogy nem tudott megfelelni a magas elvárásoknak, az előrejelzések szerint ugyanis nem fogja tudni leváltani Merkelt.

A SPD ígéretei:

- ingyenes napközbeni ellátás minden gyerek számára – törvénytervezet a nők és a férfiak fizetésének a kiegyenlítéséről – több rendőr, több kamera a közterületeken – kevesebb katonai felszerelést exportálnak – kiterjesztenék a választójogot s 16 éves korra – kevesebb rövid idejű szerződés a munkavállalóknak

Milyen koalíciós lehetőségek lehetnek?

Négy reális forgatóköny van. Az egyik a jelenlegi felállás, azaz nagykoalíció CDU/CSU-SPD. De elképzelhető, hogy a kereszténydemokraták a liberálisokkal alakítsanak kormányt (CDU/CSU-FDP) vagy a zöldekkel (CDU/CSU-Grüne). Nem teljesen kizárt az úgynevezett Jamaika-koalíció sem: a kereszténydemokraták a liberálisokkal és a zöldekkel kötnének koalíciót (az elnevezést a jamaikai zászló színei miatt kapta, a CDU/CSU a fekete, a liberálisok a sárga, és a Zöldek a zöld színt használják). Merkel pártja kizárta az együttműködést a szélsőbaloldali Linke és a populista jobboldali AfD párttal.

A szokásostól kicsit eltérő pártok

- a Violaszínűek Pártja (Die Violetten) a spirituális politizálásért – Kertiparti Magdeburgból (Magdeburger Gartenpartei), a párt tiltakozik 162 kert megsemmisítése ellen – Feminista Párt (Feministische Partei – DIE FRAUEN) – A V³-párt (V-Partei³) – a változás (Veränderung), a vegetáriánusok és a vegánok pártja – A városi (The Urban) névre keresztelt hip hop párt – a Józan Ész párt

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Nem egyértelmű Merkel pártjának győzelme az őszi német választásokon

Az „izraeli FBI” (Shin Bet) korábbi igazgatója részese volt egy dániai gyermekrablásnak

Orosz kémdrónok röpködnek Németországban az amerikai fegyverek útvonalai felett