Túlélte Auschwitzot, és megmutatta Franciaországnak, mire képes egy nő.
HIRDETÉS
Franciaország egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő politikusa hunyt el Simone Veil személyében június harmincadikán. Holokauszt-túlélő volt, a háború után jogot tanult. Első nőként lett a francia Legfelsőbb Bírói Tanács főtitkára. Jacques Chirac kormányának egészségügyminisztereként keresztülvitte az abortusz legalizálását. Később a protokolláris államminiszteri posztot is első nőként tölthette be.
Eredeti neve Simone Jacob, vallását nem gyakorló zsidó családba született 1927-ben. 1944-ben anyjával és testvérével Auschwitzbe deportálták. Litvániába szállított apját és bátyját soha nem látta viszont, anyja is a táborban halt meg. Tragikus fiatalkora miatt elkötelezett volt a béke mellett, élményeit gyakran megosztotta az új generációkkal és emlékeztetett, hogy a békéért és a demokráciáért minden nap kell és lehet is tenni. Amikor egy kislány egy fórumon azt kérdezte tőle, hogyan élte túl Auschwitzot, így válaszolt:
- Néha teljesen véletlen volt, hogy mondjuk ötösével voltunk sorba állítva, és aki az egyik oldalra került, az meghalt, aki a másikra, az élhetett tovább.
Éppen a megélt borzalmak miatt Veil elkötelezetten küzdött az európai összefogásért, amelyet a béke zálogának tekintett. Ezen a téren is úttörő szerepet kapott: 1979. július 17-én ő volt az első nő, akit közvetlenül választottak meg az Európai Parlament elnökévé. A tisztséget három évig töltötte be.
1998-tól 2007-ig tagja volt a francia alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmányos Tanácsnak. 2005-ben az Európai Alkotmány elfogadására buzdított a kérdésről szóló népszavazáson.
2010-ben is az Európai Unió állt beszéde középpontjában, amikor a Francia Akadémia felvette halhatatlanjai sorába.
- Egy olyan eszméről, Európáról szeretnék beszélni, amelynek életem egy részét szenteltem. Ez lebegett az alapító atyák szeme előtt, amikor úgy döntöttek, hogy örökre száműzik a testvérgyilkos háborút a kontinensről – mondta akkor.
Akadémiai kardjába a francia köztársaság és az európai unió jelmondatain kívül az Auschwitzban a karjára tetovált számot is belevésték.