Juan Manuel Santos elnöknek Nobel-békedíjat ért a megállapodás a gerillákkal.
Milyen jövőre számíthat Kolumbia? Történelmi békemegállapodással zárulhat a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői, azaz a FARC gerilláival több mint fél évszázada fennálló konfliktus, amelyben becslések szerint 200 ezer ember vesztette életét és mintegy 7 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. Az egyezmény Nobel-békedíjhoz juttatta Juan Manuel Santos elnököt, akivel az Euronews munkatársa, Isabelle Kumar beszélgetett Párizsban.
**Kolumbiában tehát megszáradt a tinta a békemegállapodáson – a terv szerint halad a végrehajtása?**Igen, nagyon fontos dolog történt. A FARC kezén lévő fegyverek 100 százalékát átadják az ENSZ-nek. Ez valóban a FARC végét jelenti, hiszen az eddig felfegyverzett csoport most fegyverek nélkül marad.
Így tehát gerillaszervezetként eltűntek, politikai párttá alakultak, legálisak lesznek. Ez a béke lényege.
**Honnan tudhatjuk, hogy 100 százalékos a leszerelés? Miért olyan biztos ebben?**Nem tudhatjuk, hogy 100 százalék vagy sem, de a gerillák minden tagját nyilvántartásba veszik. Aláírták, hogy soha többé nem használnak fegyvereket, és minden fegyverüket regisztrálják.
Ez egy nagyon komoly eljárás. Ha összeveti a FARC ügyét a világ más békefolyamataival, a leszerelés ellenőrzésének tekintetében valószínűleg ez bizonyul a legkomolyabbnak és a legrészletesebbnek.
Juan Manuel Santos
- Két cikluson át volt Kolumbia elnöke
- 2016-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki
- 2016-ban békemegállapodást kötött a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) nevű gerillaszervezettel
- Az egyik politikailag legbefolyásosabb kolumbiai családból származik
**A bírálói szerint Ön túl engedékeny volt, amikor a FARC-kal tárgyalt, hogy elérje ezt a megegyezést, a fegyverletételt. Mit gondol erről?**A bírálóim azt akarják, hogy katonai lépésekkel semmisítsem meg a FARC-ot. Ez további 30-40 év háborúskodást jelentene.
Vagy azt akarják, hogy börtönözzem be a gerillákat 40 évre. Ha a tárgyalásokon 40 év börtönt ajánlottam volna cserébe a FARC tagjainak, soha nem teszik le a fegyvert.
Egy béketárgyalásnál el kell választani egymástól a békét és az igazságtételt.
**Érdekes, hogy miközben Ön azt mondta, a világ elismeri a békefolyamatot és a végrehajtásának módját, Ön a hazájában nem túl népszerű, a népszerűsége a mélyponton van. Ezt mivel magyarázza?**Mert háborúzni könnyű és népszerű dolog. Védelmi miniszterként nagyon hatékony voltam – ezért választottak meg elnöknek. A békéhez le kell ülni egyezkedni az ellenséggel.
Az emberek nem szeretik a FARC-ot, amely mindenféle támadásokat követett el az elmúlt 50 évben, így nem túl népszerű vagy elfogadott számukra, hogy leülök, és engedményeket teszek azoknak, akik katonai erővel léptek fel ellenük.
De el kell mondjam, a béke sokkal jobb, mint a háború, és Kolumbia soha nem látott módon virágzik majd fel a békekötés által.
**Ön ezt állítja, de jövőre választások lesznek Kolumbiában, amelyeken már nem indulhat, és az ellenzék felrúgná az egyezményt. Ön szerint tehát megmarad a béke azután is, hogy más veszi át a hivatalát?**A békét már nem lehet visszafordítani. Bárki is nyeri meg a választást, nem hátrálhat meg. Ha arra gondolok, hogy a FARC-ot ismét felfegyverzik, visszatér a hegyekbe, és folytatódik a tűzharc…
**De az ellenzéknek nagyon szúrja a szemét, hogy a FARC például kormányzati pozíciókat is kap – tehát lehetne visszaút…**Ma az alkotmány teszi lehetővé a FARC tagjainak, hogy parlamenti képviselők legyenek. De ez a világon máshol is a békeegyezmények része.
Ha összehasonlítja más békefolyamatokkal, hogy mit értünk el Kolumbiában: most először fordul elő a történelemben, hogy egy fegyveres konfliktusban részes gerillacsoport átadja a fegyvereit és kész felelni a tetteiért. Ilyen korábban nem volt. Nem maradnak büntetlenül.
**Bár Ön ezt egy kolumbiai békefolyamatnak nevezte, mégis a nemzetközi közösség támogatására szorul. Ön nemrég találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban, ő mennyire támogatja a kolumbiai békét?**A sajtótájékoztatón nagyon egyértelműen fogalmazott a béke ügyében…
**Nem említette a békefolyamatot a sajtótájékoztatón…**Azt mondta, támogatja Kolumbiát, és a Kongresszus is: a republikánusok megszavazták a támogatás megemelését a konfliktus utáni rendezéshez, aligha fejezhetnék ki ennél egyértelműbben a szándékaikat.
Szerencsére nagyon jók a kapcsolataink a demokratákkal és a republikánusokkal is, ezt a kapcsolatot erősítettem meg a legutóbbi washingtoni látogatásomon.
**Ön a kábítószerellenes küzdelmekben is együttműködik az Egyesült Államokkal. Úgy tűnt, ez jobban érdekli Donald Trumpot, mint a békekötés. Az elnök elég határozottan állította, hogy a drogkereskedelmet a legjobban a falak állíthatják meg. Egyetért ezzel?**A drogkereskedelem olyan, mint egy lánc, és minden szemével a megfelelő módon kell felvennünk a harcot. Nagyon-nagyon keményen kell fellépni a közvetítők ellen, akik lefölözik a hasznot, és kevésbé keményen a termelők ellen és a fogyasztók ellen itt Európában, és az Egyesült Államokban, ez is a probléma része.
Közös a felelősség: az Egyesült Államok és Európa is viseli, Kolumbia pedig igyekszik a drogháborúkban egy hatékonyabb és gyakorlatiasabb megközelítéssel…
**A falak építése gyakorlatias lépés lenne?**Ha falat építünk, a drog megkerüli. Ennél gyakorlatiasabb megközelítés kell, hogy hatékonyabbak legyünk.
A legjobb falakat a gazdasági fejlődéssel építhetjük Közép-Amerikában és Dél-Amerikában, hogy az emberek ne akarjanak északra, az Egyesült Államokba menni, vagy Európába. A legjobb fal ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődése.
Tehát a kokainkereskedelem Kolumbia gazdasági fejlődésének útjában áll? Kolumbia a világ legnagyobb kokainexportőre. Az, és az Egyesült Államok és Európa pedig a legnagyobb vásárlók.
Tehát ők Kolumbiával együtt küzdenek ez ellen? Vállt vetve küzdünk az Egyesült Államokkal és Európával. Ez egy globális probléma, amellyel világszerte szembe kell nézni.
A hazánk nem nyerheti meg egyedül a drogháborút, két ország sem nyerheti meg a drogháborút. Sokoldalú megközelítésre van szükség, és ezt próbáljuk elérni Kolumbiában, legyőzni az összes láncszemet a drogkereskedelem láncában.
**Partnerként említette az Európai Uniót, amely csaknem 95 millió eurót ajánlott fel a béketörekvések támogatására. Mire költik majd ezt a pénzt?**Sok mindenre, például aknamentesítésre. Afganisztán után Kolumbiában van a világon a legtöbb akna, ezeket fel kell szednünk.
Alternatívát kell mutatnunk a gazdálkodóknak és a konfliktuszónában élő embereknek, utakat, iskolákat, kórházakat kell építenünk. Át kell képeznünk a gerillákat, hogy rendes polgárok legyenek. A konfliktus utáni rendezés nagy kihívások elé állít bennünket.
**Bizonyára nem volt könnyű elérni ezt a békemegállapodást. Milyen példák álltak Ön előtt a tárgyalások közben? Hogyan értékeli a saját erősségeit és gyengéit?**Emberi lényként számos hibám van, néha talán türelmetlen vagyok, talán túl hamar dühbe gurulok, ha valami történik vagy épp nem történik meg…
Ez egy nagyon bonyolult békefolyamat, bár egyik sem egyszerű. Számos békefolyamatot tanulmányoztunk, és felhasználtuk belőlük azt, ami Kolumbiában is alkalmazható. Megnéztük az IRA ügyét, a dél-afrikai békét, a salvadori folyamatot, a Sri Lanka-it, és nagyon jó, tapasztalt tanácsadóim voltak, akik a kezdetektől segítettek.
Ha az embernek van egy célja, amit el akar érni, akkor kitartásra van szüksége. Voltam haditengerész, megtanítottak vitorlázni: kell egy kikötő, célként, az eléréséhez fel kell használni a széljárást, és pontosan ezt tettük mi is a kolumbiai békefolyamatban.