rendkívüli hír
This content is not available in your region

Tényleg egy drága vízfejet tartunk el Brüsszelben?

Tényleg egy drága vízfejet tartunk el Brüsszelben?
Betűméret Aa Aa

Az uniós források elköltését gyakran éri kritika. Lássuk, miről van szó valójában: először is, egy meglehetősen szerény büdzséről. 2016-ban ez a költségvetés 158 milliárd euróra rúgott, ami a tagállamok összesített GDP-jének 1 százaléka. Egy uniós polgár naponta kétszázötven forinttal járul hozzá az EU költségvetéséhez.

Ennek az összegnek mindössze 6 százalékát emészti fel az intézményrendszer fenntartása. A maradékból a tagállamokban és a harmadik országokban folytatott programokat finanszírozzák.

Az uniós költségvetés nagy részét a mezőgazdaság, a természeti erőforrások és a regionális politikát finanszírozó alapokra költik, így ezeken a területeken a legnagyobb a hibalehetőség is.

- A költségvetés nagyjából 4 százaléka az, amit nem a szabályoknak megfelelően költenek el – mondta el az Euronewsnak Marc Rogers, az Európai Számvevőszék szóvivője. Ez a szervezet arra ügyel, hogy az unió pénzét jól költsék el. – Odaítélnek egy szerződést, de a közbeszerzési eljárás szabályait nem tartják be, például a tendert nem hirdetik megfelelően. Ezen túl vannak esetek, mikor a végeredmény egy repülők nélküli reptér, egy hajók nélküli kikötő – itt jön képbe a pazarlás, amikor ilyet találunk, azt is szóvá tesszük.

Ha azt látják, hogy a hibákat szándékosan ejtették, az aktákat átadják az OLAF-nak, az unió csalás elleni hivatalának. 2015-ben az OLAF 900 millió euró visszafizetését rendelte el. A korábbi években leleplezett csalások után 187 millió euró érkezett be. Az OLAF szerint az uniót ért kár kevesebb, mint 1 százalékát okozták az uniós intézményrendszer alkalmazottai. A csalások többsége a strukturális és szociális alapokat károsította meg. Veszélyeztetett terület a vám, a kereskedelem és a külkereskedelem.

Az OLAF nem rendőrség, csak ajánlásokat tehet a nemzeti nyomozó hatóságoknak, amelyeket azok vagy megfogadnak, vagy nem. Az OLAF igazgatója szerint a határon átnyúló bűnözéssel csak egy európai ügyészség tudna megbirkózni.

- A tiltott pénzügyi műveletek nem ismernek határokat, míg az igazságszolgáltatásban nincs közös piac – szögezte le Giovanni Kessler, az OLAF igazgatója. – Ha olyan ügyben akarunk nyomozni, amelyben egy bűncselekményt több tagállamban egyszerre végrehajtott akciókkal követtek el – az nem egyszerű. Ezen a téren több Európára van szükség.

A többsebességes Európa kapcsán a tagállami igaszágszolgáltatások közelítése is felmerült az Európai Bizottságban. Az ötletet Jean Claude Juncker, a Bizottság elnöke is támogatja. Ami a szabályozást illeti, ezen a téren viszont kevesebb Európa mellett érvel.

- Nem akarunk többé az európai polgárok mindennapi életének részleteibe avatkozni – mondta Juncker. – Oroszlánként kellett küzdenem több uniós biztos ellen is azért, hogy ne legyen európai szintű szabályozás – a vécékről!

A bürokráciacsökkentés elvileg időt és pénzt takarít meg az európai polgároknak – de a feladat nem ilyen egyszerű. A brüsszeli Corporate Europe Observatory nevű elemzőcég szerint a Bizottság deregulációs intézkedései végső soron akár többe is kerülhetnek az európai polgároknak.

- A deregulációs törekvések megakadályozhatják bizonyos kívánatos egészségügyi és környezetvédelmi szabályok életbe léptetését – magyarázta Olivier Hoedeman. – A nagyvállalatoknak pedig számos eszközt ad a kezébe, hogy gyengítsék a Bizottság javaslatait, erre számos példát láttunk az elmúlt években. Egy példa: a Bizottságnak definiálni kellett volna, mi minősül endokrinromboló vegyületnek. Ezek miatt százezrek lesznek betegek vagy halnak korai halált. A döntést évekkel sikerült késleltetni a vállalati lobbinak, és a definíció is a kelleténél sokkal gyengébb lett.

A polgárok érdekeinek védelme a feladata az uniós ombudsmannak is. Emily O’Reilly és munkatársai vizsgálják ki, ha az uniós intézmények esetében hivatali visszaélésről, esetleg összeférhetetlenségről érkezik bejelentés. Erre példa a Barroso-ügy, amikor a Bizottság volt elnöke a Goldman Sachs pénzintézet szolgálatába állt. A legfrisseb ügyük a brexit-tárgyalásokra vonatkozik, amelyeken az ombudsman nagyobb átláthatóságot követel.

- Az emberek tudni akarják, hogyan születnek a döntések, ez az átláthatóság szempontjából a legfontosabb – mondta az Euronewsnak O’Reilly. – Ha így nézzük, melyik intézmény az, amelyik a legkevésbé átláthatóan működik? A Bizottság ésszerű mértékben átlátható, ahogy a Parlament is. Akkor mi nem az? Az Európai Tanács. Ami a tagállamokból áll. A legtöbbször a tagállamokat vezető politikusok ellenzik az átláthatóságot. Mert így lehetőség nyílik olyan dolgokat elérni Brüsszelben, ami a polgároknak végső soron nem tetszik.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.