Alternatív valóságok Lengyelországban

Több ezer lengyel nő tiltakozott a kormányzó jobboldali Szabadság és Igazságosság Párt (PiS) politikája ellen Varsóban. Alicja Bobrowicz a Gazeta Wyborcza nevű vezető balliberális lengyel lap számára tudósított a tüntetésről. Szerinte Lengyelországban alapvető európai értékek vannak veszélyben, mint a jogállam és a szabad sajtó.

- Újságíróként aggódom azért, hogy meddig dolgozhatok szabadon – mondta Alicja. – Az újságírókat nemrég kidobták a Parlamentből, illetve korlátozták a bejutásunkat. Egyre nehezebb a munkánkat végezni. A sajtószabadság korlátozott. Nem tudom, mi fog történni, hogy lesz-e ennél rosszabb. Eléggé aggódunk, ha a jövőre gondolunk.

A tüntetést a megmaradt ellenzéki újságok a címlapon szerepeltették – a kormánypárthoz közeli média viszont elhallgatja vagy kisebbíteni igyekszik az ilyen demonstrációk jelentőségét.

A kormányzó Szabadság és Igazságosság Párt a közmédiát közvetlen állami irányítás alá vonta, ezzel nagyot rontva az ország sajtószabadság-indexén.

Vajon a PiS-hez közeli erők átveszik-e az irányítást a magánkézben lévő sajtó fölött is? A kormány korlátozná a sajtóban a külföldiek tulajdonszerzését, amit visszalengyelesítésnek nevez. Ezzel újraírhatnák a sajtó tulajdoni szerkezetét a helyhatósági választások előtt. A lengyel újságíróegyesület elnöke, egy jobboldali rádió vezetője védelmébe vette a javaslatot.

- Amikor Lengyelország kilépett a szabad piacra, mindannyian szegények voltunk – mondta Krzysztof Skowronski. – Így, bár keményen dolgoztunk az elmúlt huszonhét évben, nem vagy csak nagyon kicsit részesültünk ennek a hasznaiból. Morawiecki pénzügyminiszter úr terve ezen fog változtatni, ez a központi gondolat a média újralengyelesítése és a külföldi tőke korlátozása mögött.

“Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak”

A magánkézben lévő lengyel sajtó sincs biztonságban. Egy új törvény miatt darabjaira kellene bontani az Agora multimédiás vállalatot, amelynek része a Gazeta Wyborcza is. A közintézményekkel a kormány lemondatta a lapot, a törvény gazdasági szempontból kihúzná a talajt az újság alól, amelynek nemrég kétszáz újságíróját kellett leépítenie.

- Ez a kormány az elmúlt évtizedek összes változását a posztkommunista elitek összeesküvésének tulajdonítja – mondta Jaroslaw kurski, a lap főszerkesztőhelyettese. A Gazeta Wyborcza ezeknek a változásoknak a szimbóluma, ezért került a célkeresztbe. A kormány és minden állami vállalat visszavonta a hirdetéseit. A kormány gyűlöletének céltáblája vagyunk.

Oroszországban, Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban ugyanaz történik a médiában.: a kormányok a magáncégekre gazdasági eszközökkel gyakorolnak nyomást, a közmédiát közvetlenül irányítják.

- A kormány kétszázötven újságírót rúgott ki a közmédiából csak úgy – folytatta Kurski. – Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak. A kommunista idők propagandája tér vissza, csak fordítva. A legcsekélyebb kritikát sem viselik el.

Alternatív valóságok

Amikor Lengyelország belépett az Európai Unióba 2004-ben, új növekedési pályára lépett. A populista jobboldal azonban egy alternatív igazságban hisz, amely szerint Lengyelország romokban van, vesztesen jött ki a csatlakozásból. Hogy megvizsgáljuk ennek igazságtartalmát, egy kis faluba látogattunk el vidéken.

Sylvester Imiolek húsz évvel ezelőtt vette át a tehenészetet a nagyapjától, nyolc tehénnel indult. Most ötszáz tehene van. Vajon hogy jutott el ide?

Sylwester már az EU-csatlakozás előtt elkezdte modernizálni a farmját. Akkoriban a legtöbb lengyel attól tartott, hogy a kisebb gazdaságok tönkremennek az uniós konkurencia miatt. Sylwester nem ijedte meg, és neki lett igaza.

- Ezek a félelmek alaptalannak bizonyultak – magyarázta Sylwester. – A kis- és közepes gazdaságok közül, azok, amelyek fejlődni akartak, az EU által támogatott vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési alapoknak köszönhetően megtehették.

Az itt termelt tejből tejpor lesz, amelyet a világ számos országában árulnak. Ezt az unió kereskedelmi egyezményei teszik lehetővé.

- Amikor fiatal gazda voltam, ezek az uniós támogatási programok nagyon jól jöttek – emlékezett vissza Sylwester. – Lehetővé tették, hogy továbblépjek, növekedjek, hogy valóra válthassam a szakmai álmomat. Minden egyes uniós pályázati lehetőséget kihasználtam, minden adódó lehetőséget.

A szolidaritás az Európai Unió egyik alapelve. Lengyelország kapja a legtöbb uniós támogatást az összes tag közül, közel háromszorosát annak, mint amit befizet.

Lengyelország is válaszúton

Varsóban az egyik nagy lengyel elemzőintézet, a Közügyek Intézete vezetőjével találkoztunk. Az ő kutatásaik azt bizonyítják, hogy a lengyelek jobban bíznak az Unióban és az Európai Bizottságban, mint a lengyel intézményekben. Vagyis a lengyelek még mindig szeretik az Uniót, és ennek nem csak a pénz az oka, hanem a közös értékek is.

- Az uniós tagság volt és most is a legjobb garancia arra, hogy Lengyelország a nyugati szabad országok közösségéhez tartozik majd, nem lesz orosz szatellit-állam – mondta Jacek Kucharczyk. – Ez a fő oka annak, hogy az uniós tagság támogatottsága még mindig ilyen magas. Az Európai Unió az egyetlen esélyünk békére, stabilitásra és gazdasági jólétre a globalizált világban.

Egyre több szó esik az úgynevezett többsebességes Európáról. A nyugati vezetők egy része úgy látja, hogy szorosabbra kell fogni az együttműködést azokkal a tagállamokkal, akik hajlandóak erre, az akadékoskodókat pedig hátra kell hagyni.