Eddig halliszttel és halolajjal táplálták a tenyésztett ragadozó halakat, de jön a kizárólag növényi tápon hízlalt lazac.
Vajon lehetséges-e ragadozó halakat vegetáriánus koszton tenyészteni? Franciaország délnyugati részén ilyen kísérleteket végeznek, hogy csökkentsék a halfarmok ökológiai lábnyomát.
Minden második hal, amit megesznek a világon, halfarmról származik. A legnépszerűbbek a ragadozó fajták, amelyek tápja halászott tengeri kishalakból és halolajból készül. De a tengeri halállomány véges, miközben haltenyészetből egyre több van.
- Az a cél, hogy olyan növényi fehérjéket találjunk, amelyek helyettesítik a halakban található proteineket – magyarázta Frédéric Terrier. – 10 évvel ezelőtt még nagyjából 30-40 százaléknyi hallisztet kevertünk a tápjukba, mára ezt sikerült 15-20 százalékra leszorítani, és még lejjebb szeretnénk menni.
Egy nagyszabású európai kutatási projekt keretében ezt a folyamatot vizsgálják az öt legfontosabb tenyésztett halfaj – szivárványos pisztráng, lazac, ponty, tengeri keszeg és a tengeri süllő – esetében. A hal egész életciklusában megnézik, hogyan hat a változtatás a növekedésre, egészségi állapotra, szaporodási képességre és a végén a tápértékre.
- Idáig az derült ki, hogy mindegyik faj képes ilyen körülmények között is gyarapodni különösebb negatív hatás nélkül – mondta a projekt koordinátora, Sadasivam Kaushik. – Kivéve, amikor egészen alacsony szintre, nullához közel csökkentjük a halliszt-mennyiséget, akkor azért vannak negatív hatások.
A 100 százalékig vegetáriánus étrend esetében viszont már elég vegyes eredmények születtek. A halak ugyan túlélnek, de lassabban növekednek és a szaporulat is jelentősen gyengül, ahogy a hús tápértéke is. A tudósok szerint van megoldás a problémára.
- Ha teljesen átállunk növényi tápra, akkor sokkal kevesebb az omega3 zsírsav a húsban – magyarázta az élelmezési szakértő Geneviève Corraze. – Már találtunk olyan stratégiákat, amellyel ezt a hatást meg lehet kerülni. A feldolgozás előtt néhány héttel vissza lehet térni a hallisztre. A másik lehetőség a genetikai szelekció, ugyanis vannak olyan példányok, amelyeknek az omega3 zsírsav-szintetizáló és -megtartó képessége erősebb.
A világ egyik legnagyobb haltermelő vállalata, a Biomar is részt vesz a projektben. Ők is úgy látják, hogy a haltenyésztésben a növényi tápoké a jövő. Jelenleg a halliszten kívül búzát, repcét, kukoricát és vitamonokat tartalmazó granulátumot használnak. Már vannak megfelelő megoldások a halliszt minél nagyobb mértékű kiváltására, de ezt az iparági szokásoknak is követniük kell.
- Két és öt százalék közötti halliszt- és ugyanekkora halolajtartalom mellett már teljesen ehető, egészséges és ízletes pisztrángot tudunk előállítani – magyarázta a cég egyik termékmenedzsere Michel Autin. – Ugyanakkor a tenyésztők részéről némi vonakodást tapasztalunk, ragaszkodnak egy bizonyos mennyiségű halliszthez és olajhoz, mert így nagyobb biztonságban érzik magukat. Ez jogos és legitim igény, ugyanakkor a trend az, hogy ezeknek az összetevőknek az aránya csökken.