Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Ragadozó halak vega koszton

Ragadozó halak vega koszton
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Vajon lehetséges-e ragadozó halakat vegetáriánus koszton tenyészteni? Franciaország délnyugati részén ilyen kísérleteket végeznek, hogy csökkentsék a halfarmok ökológiai lábnyomát.

Minden második hal, amit megesznek a világon, halfarmról származik. A legnépszerűbbek a ragadozó fajták, amelyek tápja halászott tengeri kishalakból és halolajból készül. De a tengeri halállomány véges, miközben haltenyészetből egyre több van.

- Az a cél, hogy olyan növényi fehérjéket találjunk, amelyek helyettesítik a halakban található proteineket – magyarázta Frédéric Terrier. – 10 évvel ezelőtt még nagyjából 30-40 százaléknyi hallisztet kevertünk a tápjukba, mára ezt sikerült 15-20 százalékra leszorítani, és még lejjebb szeretnénk menni.

Egy nagyszabású európai kutatási projekt keretében ezt a folyamatot vizsgálják az öt legfontosabb tenyésztett halfaj – szivárványos pisztráng, lazac, ponty, tengeri keszeg és a tengeri süllő – esetében. A hal egész életciklusában megnézik, hogyan hat a változtatás a növekedésre, egészségi állapotra, szaporodási képességre és a végén a tápértékre.

- Idáig az derült ki, hogy mindegyik faj képes ilyen körülmények között is gyarapodni különösebb negatív hatás nélkül – mondta a projekt koordinátora, Sadasivam Kaushik. – Kivéve, amikor egészen alacsony szintre, nullához közel csökkentjük a halliszt-mennyiséget, akkor azért vannak negatív hatások.

A 100 százalékig vegetáriánus étrend esetében viszont már elég vegyes eredmények születtek. A halak ugyan túlélnek, de lassabban növekednek és a szaporulat is jelentősen gyengül, ahogy a hús tápértéke is. A tudósok szerint van megoldás a problémára.

- Ha teljesen átállunk növényi tápra, akkor sokkal kevesebb az omega3 zsírsav a húsban – magyarázta az élelmezési szakértő Geneviève Corraze. – Már találtunk olyan stratégiákat, amellyel ezt a hatást meg lehet kerülni. A feldolgozás előtt néhány héttel vissza lehet térni a hallisztre. A másik lehetőség a genetikai szelekció, ugyanis vannak olyan példányok, amelyeknek az omega3 zsírsav-szintetizáló és -megtartó képessége erősebb.

A világ egyik legnagyobb haltermelő vállalata, a Biomar is részt vesz a projektben. Ők is úgy látják, hogy a haltenyésztésben a növényi tápoké a jövő. Jelenleg a halliszten kívül búzát, repcét, kukoricát és vitamonokat tartalmazó granulátumot használnak. Már vannak megfelelő megoldások a halliszt minél nagyobb mértékű kiváltására, de ezt az iparági szokásoknak is követniük kell.

- Két és öt százalék közötti halliszt- és ugyanekkora halolajtartalom mellett már teljesen ehető, egészséges és ízletes pisztrángot tudunk előállítani – magyarázta a cég egyik termékmenedzsere Michel Autin. – Ugyanakkor a tenyésztők részéről némi vonakodást tapasztalunk, ragaszkodnak egy bizonyos mennyiségű halliszthez és olajhoz, mert így nagyobb biztonságban érzik magukat. Ez jogos és legitim igény, ugyanakkor a trend az, hogy ezeknek az összetevőknek az aránya csökken.