Egy orosz pestisellenes intézet munkatársának laboratóriumi baleset utáni halála ismét reflektorfénybe állította a pestist és terjedését.
Az oroszországi Irkutszkban működő pestisellenes intézet egyik munkatársa meghalt, miután a laboratóriumban eltört egy kémcső, számolt be a regionális sajtó a térség biztonsági szolgálataihoz közel álló, névtelen forrásokra hivatkozva.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az orosz hatóságok közlése szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy betegségét azok a kórokozók okozták volna, amelyekkel a munkája során foglalkozott. Az ügy azonban riadalmat keltett Oroszországban, miután nem megerősített sajtóhírek arról írtak, hogy tüdőpestisben halhatott meg, ez a pestis ritkább, de súlyos formája, amely emberről emberre terjedhet.
Az orosz média arról számolt be, hogy mintegy 200 embert, aki kapcsolatba került az elhunyt dolgozóval, szigorú orvosi megfigyelés alatt tartanak, és a térségben több kórházat bezártak, karantén alá helyeztek.
„Mivel a fertőzés egy laborban történt, amelyet feltehetően alaposan fertőtlenítettek, és az érintetteket gyorsan karanténba helyezték, nagyon valószínűtlen, hogy tovább terjedjen. Így bár a kórokozó fertőző, nagy eséllyel nem lesz lehetősége elterjedni” – mondta Alice Hughes, a Melbourne-i Egyetem természetvédelmi tudományok professzora a Science Media Centre-nek adott nyilatkozatában.
Ennek ellenére a közegészségügyi hatóságok szoros figyelemmel kísérnek minden fejleményt.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) az Euronewsnak azt közölte, hogy „szorosan nyomon követi a helyzetet”, és kapcsolatban áll az Egészségügyi Világszervezettel.
„Tudomásunk van egy, ismeretlen eredetű tüdőgyulladással járó esetről Oroszország keleti részén, amelyről feltételezik, hogy pestis lehet. Ez a gyanú egyelőre nem nyert megerősítést” – áll a szóvivő írásos közleményében.
A szóvivő hozzátette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, korlátozott információk alapján nincsenek jelentések másodlagos esetekről vagy tartós emberről emberre terjedő fertőzésről, és megjegyezte, hogy Irkutszk és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai között „csekély az utazás”, „különösen most, Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja miatt”.
A pestis Európában több mint 50 éve nem fordult elő; emberi megbetegedésekről azonban Afrikában számolnak be, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Madagaszkáron.
Mit mondanak a szakértők a kockázatokról?
Az oroszországi gyanús eset körül rendelkezésre álló információk nagyon korlátozottak, a szakértők azonban rámutatnak, hogy elszórtan előforduló tüdőpestis-esetek nem számítanak ritkaságnak.
„A pestis nem csupán történelmi betegség” – mondta Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem vírusimmunológiai docense a Science Media Centre-nek. „Endémiásan jelen van rágcsálópopulációkban Afrikában, Ázsiában és az amerikai kontinensen, és minden évben előfordulnak emberi megbetegedések, köztük a tüdőpestis formájában kitörő járványok is.”
Brendan Wren, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola mikrobiális patogenezissel foglalkozó professzora szerint „nem indokolt túlzott aggodalom, mivel a Yersinia pestis emberről emberre történő terjedése általában gyenge”.
Mi a tüdőpestis?
A tüdőpestis akkor jelentkezik, amikor a pestis – egy baktérium okozta fertőző betegség – a tüdőt fertőzi meg.
A tüdőpestis a betegség legkomolyabb formája, és az egyetlen olyan pestisváltozat, amely emberről emberre terjedhet. Kezelés nélkül a halálozási arány 30 és 100 százalék között mozog.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint különösen fertőző, és a légúti részecskéken keresztül emberről emberre terjedve súlyos járványokat idézhet elő. A gyógyulási arány ugyanakkor magas, ha a betegséget időben felismerik és kezelik.
A lappangási idő akár 24 órára is rövid lehet, és bármely fertőzött személy légúti részecskéken keresztül továbbadhatja a betegséget más embereknek.
Milyen tünetekkel jár?
Tüdőpestis akkor alakul ki, amikor a baktériumok egy kezeletlen bubópestisben vagy szeptikémiás pestisben szenvedő betegnél a tüdőre terjednek, illetve amikor valaki belélegzi egy fertőzött ember vagy állat által kiköhögött fertőző cseppeket.
A tünetek általában a fertőzés után egy-három nappal jelentkeznek. Súlyos légzőszervi panaszokkal járnak, például légszomjjal és köhögéssel, gyakran véres vagy vizes váladékkal.
Hogyan kezelhető?
Kezeletlenül a tüdőpestis gyors lefolyású, gyakran halálos kimenetelű. A korai diagnózis és kezelés létfontosságú a túléléshez és a szövődmények csökkentéséhez. A közönséges, enterobaktériumok ellen használt antibiotikumok hatékonyan gyógyítják a betegséget, ha időben alkalmazzák őket.
„A pestis súlyos fertőző betegség. Ugyanakkor Európában könnyen hozzáférhető antibiotikumokkal diagnosztizálható és kezelhető” – jegyezte meg az ECDC szóvivője.
Tüdőpestis esetén a betegeket izolálni kell, kontaktjaikat pedig fel kell kutatni és kezelni – áll az ügynökség honlapján.
Léteznek védőoltások?
A WHO nem ajánlja az oltást, kivéve a magas kockázatú csoportok, például azokat a laboratóriumi dolgozókat, akik folyamatosan ki vannak téve fertőzésnek, valamint az egészségügyi dolgozókat.
Mivel a pestis emberi megbetegedése a világ legtöbb részén ritka, a közegészségügyi hatóságok nem tartják indokoltnak a lakosság oltását, azokon kívül, akik különösen nagy fertőzésveszélynek vannak kitéve.