Az értékesítés felfutását a közel-keleti és ázsiai kereslet növekedése magyarázza.
HIRDETÉSA hidegháború óta nem volt olyan nagy volumenű a pusztító fegyverek importja és exportja a világon, mint most – állítja egy friss jelentés.
A pusztító fegyverek kategóriájába a rakéták, vadászgépek, tengeralattjárók és légvédelmi rendszerek különböző fajtáit sorolja a beszámolót készítő Stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Intézet (SIPRI). Adataik szerint tavaly akkora mennyiségben kereskedtek ezekkel, mint amire 1990 óta, a hidegháború lezárása óta nem volt példa.
Úgy látják, az értékesítés felfutását a közel-keleti és ázsiai kereslet növekedése magyarázza.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok a világ legnagyobb fegyver importőrei között voltak a 2012 és 2016 közötti időszakban. Ez érthető is: mindkét ország érintett a jemeni konfliktusban.
India is bővítette fegyver arzenálját, a világban eladott ilyen eszközök 13 százalékát vásárolták meg, ez a 2007 és 2011 közötti periódushoz viszonyítva 43 százalékpontos emelkedést jelent.
Kína, bár még mindig nagy vevőnek számít a fegyverpiacon, saját gyártásának bővítésével egyre kevesebbszer kényszerül külföldi beszerzésre. Sőt, már gyakran eladóként szerepel olyan üzletekben, ahol a algériai, pakisztáni, bangladesi vevők keresik meg.
A globális exportban még sincs jelentős szerepe az ázsiai óriásállamnak. Az Egyesült Államok és Oroszország 33, illetve 22 százalékát bonyolítja a világ fegyverkereskedelmének.
Európában az Egyesült Királyság számít nagy felvásárlónak az elmúlt négy éves időszakot nézve, bár a britek is kevesebbet költöttek, mint az előző öt évben.
Ez egész Európára jellemző trend, hiszen 2012 és 2016 között több mint harmadával (36%) esett vissza a kontinens fegyver importja. Gazdasági és pénzügyi nehézségei miatt főleg Görögország és Spanyolország kényszerült diétára a pusztító eszközökből.