Az atomhatalmak redukálják, de közben modernizálják nukleáris arzenáljukat.
HIRDETÉSMegjelent a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb jelentése a világ nukleáris fegyverkészletéről.
Eszerint év elején kilenc országnak (Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea) összesen 4120 már telepített nukleáris fegyvere volt.
“Ha a nukleáris töltetek összességét vesszük, akkor azt látjuk, hogy ez a kilenc ország most hozzávetőlegesen 15 ezer 395 atomfegyverrel rendelkezik, míg 2015 elején 15 ezer 850 darabot tartottak számon” – áll a stockholmi intézet most publikált jelentésében.
Atomfegyverből mára kevesebb van a Földön, hála elsősorban a vonatkozó orosz-amerikai megállapodásnak, az új START-egyezményként emlegetett szerződésnek .
De a helyzet nem feltétlenül javul, mert az arzenálok nagyon lassan zsugorodnak, ráadásul elképesztő iramban válnak egyre hatékonyabbá.A fegyverkezési verseny áthelyeződött egyfajta modernizálási vetélkedéssé, amely természetesen a két szuperhatalom, az atomfegyverek 93 százalékát birtokló Egyesült Államok és Oroszország között folyik. Dollár multimilliárdokat költenek nukleáris arzenáljuk fejlesztésére, ami nem ígér szebb jövőt annál, amilyenre a fegyverkezési verseny idején volt kilátásunk.
A helyzet az, hogy a Nobel-békedíjas Obama elnök, aki hét évvel ezelőtt atomfegyvermentességet ígért, nemrég áldását adta egy ezermilliárd dolláros fejlesztési programra, amely az amerikai nukleáris fegyverkészlet felturbózását szolgálja.
Érdemes megjegyezni, hogy habár szakértők szerint az amerikai nukleáris arzenál valóban megérett a fejlesztésre , ez nem változtat azon, hogy a vonatkozó program jóváhagyása ellentmond az amerikai elnök hirdetett álláspontjának, így Hirosimában pár hete tartott történelmi beszédének is.
Az ellenzők szerint ez a modernizációs program , amelyet egymás között Billió Dolláros Vonatszerencsétlenségként emlegetnek arra van, hogy az eddieknél is kifinomultabb tömegpusztító fegyvereket állítson elő.
“Az ambiciózus amerikai modernizációs terv, amelyet az Obama-adminisztráció prezentált, szöges ellentétben áll azzal, amire Barack Obama elnök felesküdött, vagyis, hogy leépíti az atomarzenált, illetve azt a szerepet, amelyet az játszik az amerikai biztonságpolitikában” – emlékeztet Hans Kristensen, a Stockholmi Nemzetközi Békekutó Intézet évkönyvének egyik szerzője.
A 2017-es költségvetési évre tett elnöki javaslat Oroszországnak is szentel egy bekezdést:
“A költségvetési terv lehetővé teszi a kormányzati felelősök számára, hogy erős, érdemi választ adjanak Oroszország kelet-európai agressziójára.
Azért, hogy visszavághassunk Oroszország agresszív politikájára, számos területen beruházással kell javítanunk teljesítőképességünket. A 2017-es költségvetési terv lehetővé teszi a légvédelmi rendszer kiterjesztését, továbbá új pilóta nélküli rendszerek létrehozását, akár újfajta bombázók és nagy hatótávolságú cirkálórakéták fejlesztését, illetve az atomfegyvereink modernizációját.
A nukleáris elrettentés még mindig szükségesnek látszik a nemzetközi erőegyensúly fenntartásához.
Shannon Kile, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet nukleáris projektjének vezetője arról beszélt az Euronewsnak, hogy a világ ugyan nem vált veszélyesebb hellyé, mint amilyen volt, de ha a nukleáris fenyegetettséget nézzük, nem is lett biztonságosabb több mint negyed századdal a hidegháború után.
Az atomfegyverek azért jelentenek kivételes kockázatot – mondta -, mert pusztító erejük rendkívüli. Sajnos az intézet új évkönyve, amely a nukleáris arzenálok alakulását mutatja, egészen nyilvánvalóvá teszi, hogy egyelőre hiába reménykedünk az atomfegyverek háttérbe szorulásában vagy végleges eltűnésében.