NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem a gáz miatt szeretjük Putyint, hanem önmagáért

Nem a gáz miatt szeretjük Putyint, hanem önmagáért
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Vlagyimir Putyin budapesti látogatásáról Győri Lórántot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.

Euronews: – Mi volt ennek a találkozónak a tétje a két vezető, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin számára?

– Nyilvánvaló volt, hogy ez egy szimbolikus találkozó lesz. Oroszország a Krím annektálása után nemzetközileg elszigetelődött, miközben Magyarország az egyetlen EU- és NATO-tag, amely ebben az időszakban fejlesztette kapcsolatait a Kremllel. Ez legitimálja Vlagyimir Putyin rezsimjét.

– De mire jó mindez Orbán Viktornak?

– Korábban Orbán Viktor Putyin egyik legelszántabb magyarországi kritikusa volt, hazaárulással vádolta a paksi projektet elindító Gyurcsány-kormányt. 2009-ben még ellenzéki politikusként találkozott Vlagyimir Putyinnal. Nem tudni, hogy ott mi hangzott el, de az tény, hogy 2010-től jött a keleti nyitás politikája, amit egyébként a Jobbiktól vett át a Fidesz. Ez tehát egy olyan elem, amit nehéz megmagyarázni. Van belpolitikai ráció is az orosz kapcsolatban: az illiberális rendszer kiépítése Magyarországot is elszigetelte, jól jött egy olyan külpolitikai partner, aki nem kritizálja ezért a magyar kormányt. Ehhez jönnek a pragmatikus szempontok, a gazdasági kapcsolatok, a Fidesz mindig ezeket hangsúlyozza: az olcsó gázt, Paksot, illetve a kereskedelmi kapcsolatokat. Arról szemérmesen hallgatnak, hogy ez a viszony értékalapúvá vált: mindkét vezető anti-establishment figuraként tekint magára, Orbán Viktor európai szinten, Putyin pedig globálisan, a tevékenységükben közös az illiberális elem, újabban pedig a külföldi ügynöknek tekintett civilek elleni fellépés.

– Az előzetes várakozásokhoz képest mit árult el a találkozót záró sajtótájékoztató?

– A pragmatikus kérdésekben régi ügyeket poroltak le, a gázszerződéseket, Paksot, ezen a téren nem volt különösebb meglepetés. Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a paksi projekt teljes költségét hajlandók megfinanszírozni. Ez annyiban meglepő, hogy az orosz gazdaságot legyengítették a szankciók, és ez komoly teher lehet, korábban az is felmerült, hogy már a vállalt hitelt sem tudják nyújtani. Az, hogy ilyen mértékű áldozatot hajlandóak hozni, azt mutatja, hogy ez most nekik nagyon fontos.

– Ha már itt tartunk, vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy a hosszú távú gázszerződések és Paks2 sem igazán kedvezőek Magyarország számára.

– Paks2, mint minden nagyberuházás, óriási korrupciós kockázatot hordoz. A hosszú távú gázszerződések terén pedig azért nem biztos, hogy jól jár Magyarország, mert egyre bővül a kínálat a piacon, ami már középtávon az árak csökkenéséhez fog vezet. A szerződések viszont nagyban növelik Magyarország energiafüggőségét.

– Arról volt szó a találkozó előtt, hogy Putyin azt várhatja Orbántól, hogy tevőlegesen lépjen fel az Unióban az Oroszországot sújtó szankciók ellen. Ilyesmit azért nem hallottunk.

– Orbán Viktor határozottan elítélte a szankciókat, és még korábban Szíjjártó Péter azzal haknizta körbe a kormánypárti orosz médiát, hogy Magyarország fellép a szankciók ellen. Magyarország megvétózhatta volna ezeket a szankciókat, de nem tette, mert ehhez gyenge a pozíciója, és azt Szíjjártó Péter is elmondta, hogy a szankciók feloldását az amerikai-orosz viszony javulásától várják.

– Önt érte bármilyen meglepetés a találkozó kapcsán?

– Meglepett Orbán Viktor Ukrajna-ellenes kirohanása, aki semmilyen szinten nem állt ki a szövetségesei – az EU- és a NATO — illetve a szomszéd állam – Ukrajna – mellett. Putyin egyértelműen üzent Budapestről Ukrajnának, azt mondta, hogy Ukrajna fegyveres agresszor, aki magát áldozatnak beállítva próbált pénzügyi támogatást kicsikarni a Nyugattól. Orbán ehhez csatlakozva azt mondta, hogy politikai kérdéseket nem lehet gazdasági eszközökkel megoldani, hogy a szankciók oka a nyugati oroszellenes hangulat – arról viszont hallgatott, hogy a szankciókat Oroszország fegyveres agressziója váltotta ki. Ez a fajta kettős játék háborús helyzetben – amilyen a Krím kapcsán kialakult – nem működhet. Oroszország a hibrid háborút már régen kiterjesztette Ukrajna határain túlra, a magyarok szövetségesei és szomszédai – Románia, a balti államok, Lengyelország – egyértelműen tartanak az orosz agressziótól, az oroszbarátsággal Magyarország a saját szövetségi rendszerén belül elszigeteli magát.

– Mi motiválhatja akkor ebben a magyar kormányt?

– Orbán Trump beiktatása kapcsán kifejtette, hogy eljött a bilaterális Kánaán, amikor a kétoldalú kapcsolatok lesznek meghatározóak a multilaterális szövetségekkel szemben. Csakhogy Magyarország kizárólag mint EU- és NATO-tag érdekes Putyin számára, Orbán alkupozíciója a nullával lenne egyenlő ezen nagy szövetségi rendszerek nélkül: egy tisztán erőalapú, kétoldalú tárgyaláson sokkal rosszabb feltételeket kapna. A nagy beruházások esetében lehet szempont az, hogy a Fidesz jelölje ki az ezeket lebonyolító vállalkozásokat.

– Volt olyasmi, amiről nem esett szó?

– Kerülték a kétségtelenül egyre erősebb értékazonosság hangsúlyozását. Orbán a Lámfalussy-konferencián elismerte Oroszországot, amiért az ellenállt a Nyugatnak és az elszigetelési kísérleteknek, politikájában pedig számos elemet átvett a Putyin-rezsimtől, például a sajtó meghódítását és a civilek elleni fellépést. Magyarország emlékművet állított a Vörös Hadseregnek, jó kapcsolatra törekszik az ortodox egyházzal. Ami azt jelenti, hogy bár a Fidesz ezt egy gazdasági alapokon nyugvó pragmatikus kapcsolatnak igyekszik beállítani egy közeli nagyhatalommal, valójában ezek a rezsimek értékalapon kezdenek összekapcsolódni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

2030-ra kezdheti meg a termelést a paksi atomerőmű új blokkja

Válogatás az elmúlt napok eseményeiből és történeteiből

Orbán közvetlenül érintett abban, hogy Putyin hatalmon maradjon - mondja az ukrán elnöki tanácsadó