A brexit miatt új kereskedelmi kapcsolatot építene Washingtonnal London. A Trump-adminisztráció jóindulata már megvan hozzá.
HIRDETÉSAz Egyesült Királyság az első sorban áll, hogy újratárgyalhassa kereskedelmi megállapodásait az Egyesült Államok új kormányával – ezt Bob Corker, a külföldi kapcsolatokért felelős bizottság republikánus szenátora nyilatkozta, miután találkozott a brit külügyminiszterrel.
A két ország közötti kereskedelmi megállapodás különösen fontos, ahogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépésre készül.
Boris Johnson washingtoni látogatásáról úgy számolt be, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa rengeteg jóakarattal és megértéssel tekint az Egyesült Királyságra, ezért itt az ideje egy szabadkereskedelmi megállapodásnak.
Donald Trump a nyáron, a brexit-népszavazás után, skóciai látogatásakor azt mondta, hogy a brexit egy remek dolog.
Barack Obama ezzel szemben a maradásra ösztönözte a briteket a brexit-kampány alatt, és azt hangoztatta, hogy ha kilépnek, háttérbe szorulnak a kereskedelmi tárgyalások során.
Az Egyesült Királyság azonban csak az EU-ból történt kilépés után írhat alá bármilyen megállapodást. Ez a jelen tervek szerint 2019-ben következik be.
A londoni tőzsde vezetője arra kérte a brit parlamenti képviselőket, hogy kettőről öt évre hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, ennyi idő kell ahhoz, hogy megvédjék a pénzügyi ágazatot. A bankok pedig fokozzák a brüsszeli lobbitevékenységüket a kilépés körüli bizonytalanságok miatt.
A londoni bankok igyekeznek mind nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a lehető legjobb megállapodást hozzák létre Brüsszellel, és a lehető legnagyobb hozzáférést az egységes piachoz. Habár azt már Theresa May miniszterelnök is jelezte, hogy erre nem sok esély van.
Éppen ezért a brexit várhatóan arra ösztönzi a legtöbb nemzetközi bankot, hogy valamelyik európai uniós tagországba költöztesse át székhelyét, hogy továbbra is hozzáférjen az egységes piachoz.
A tárgyalások fő ütközőpontja a brit bankszektor lesz. Több európai nagyváros, köztük Párizs és Frankfurt már verseng egymással, hogy melyik legyen Európa új pénzügyi központja.
A pénzügyi szektor a brit gazdaság legfontosabb iparága, a gazdaság teljesítményének 10 százalékát adja, és a legtöbb iparűzési adó innen folyik be az államkasszába.
A brit bankrendszer gyengülése egész Európára negatívan hathat, mivel az országban bejegyzett bankok adják ki a legtöbb hitelt mind a kormányoknak, mind a vállalatoknak. A kint lévő kölcsönök összértéke 2016 elején meghaladta az 1,1 ezer milliárd fontot.