NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hogyan próbálja talpra állítani a bankrendszert az Európai Bizottság?

Hogyan próbálja talpra állítani a bankrendszert az Európai Bizottság?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Nyolc évvel a válság kezdete után az európai bankok még mindig bizonytalan lábakon állnak, miközben a gazdaságot se nagyon akarják hitelezni. Mi tesz ez ellen az unió?

Nehéz idők jártak a bankokra a pénzügyi válság után. Új szabályozás, feltőkésítés, stressz-tesztek: így próbálták biztonságosabbá tenni a bankrendszert világszerte. Csakhogy ettől még a bankok nem pumpáltak több pénzt a gazdaságba. Ezen változtatna egy új javaslat.

A legtöbbünk agya azonnal kikapcsol, ha olyan szavakat és rövidítéseket hallunk, hogy bankrendszer, bankunió, CRR, CET vagy NPL – mivel azt hisszük, ezeknek semmi köze az életünkhöz.

A Real Economyban azt vizsgáljuk, hogyan változik az európai banki szabályozás – biztonságosabbak lesznek-e ettől a bankok? Többet hiteleznek-e majd? És összességében kevesebb terhet jelentenek-e majd az adófizetőknek?

Nagyobb hitelkihelyezés kellene, kisebb kockázattal

Mindannyian tudjuk, hogy a válság óta a bankok hitelezése visszaesett, legyen szó vállalkozásokról vagy a lakosságról. Milyen új szabályozásokkal ösztönzi majd Brüsszel a hitelkihelyezést a reálgazdaságba? Ezt a kérdést tettük fel Valdis Dombrovksis-nak, az Európai Bizottság elnökhelyettesének, az euróért és a pénzügyi stabilitásért felelős biztosnak.

- Az egyik javaslat, hogy ha a helyzet rosszra fordul, nem az adófizetőknek kell elsősorban helytállni a bankszektorban elkövetett hibákért – kezdte magyarázatát a biztos. – Másodsorban meg kell őrizni az európai bankrendszer sokszínűségét és biztosítani, hogy az hitelezni tudja a szélesebb értelemben vett gazdaságot. Szigorúbb feltételeket szabunk a bankok számára, így biztosítva, hogy még a legnagyobbaknak is – a globális, rendszerszinten jelentős bankoknak – elég forrásuk van arra az esetre, ha balul ütnek ki a dolgok. Ugyanakkor meg kell könnyíteni a hitelezést a kis- és középvállalkozások felé.

- Tud olyan konkrét intézkedést mondani, ami megnyugtatja a polgárokat, hogy a bankok igenis többet fognak hitelezni?

- A konkrét javaslatok egy része – a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil finanszírozási arány, a kereskedelmi könyvre vonatkozó szabályok felülvizsgálata – ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy csökkentsék a bankszektorban meglévő kockázatokat. Mindeközben a hitelezést is meg kell könnyítenünk. Az egyik ilyen intézkedés az, hogy célzott módosításokkal csökkentjük a tőketartalékra és egyéb feltételekre vonatkozó előírásokat a bankoknál annyiban, amennyiben kis- és középvállalkozásokat hiteleznek, vagy infrastruktúra-projekteket és cégeket finanszíroznak.

Már nem is olyan jó üzlet a bank

Ezek a javaslatok az európai bankokkal folytatott hosszú konzultáció után születtek meg. Az elmúlt években stressz-teszteket végeztek, tőkemegfelelési szabályokat alakítottak, eközben a kis- és középvállalkozások nehezen jutottak pénzhez, és a befektetőket aggodalommal tölti el a bankrendszer állapota. Az év eleje óta a bankok részvényindexei fel-alá jojóztak a tőzsdéken.

A befektetők beárazták a választásokat, az olajárat, a makrogazdasági hatásokat, de az alulteljesítő olasz bankok és a legnagyobb európai bankokra kiszabott gigabírságok óvatosságra intenek.

- A bankok megtérülési rátája jóval alacsonyabb a korábbinál – magyarázta az okokat Pascal Bernachon, a KBL Richelieu befektetési alapvezetője. – Először is a szabályozási oldal hatása meglehetősen negatív. A másik ok, hogy a vállalkozások a bankrendszer megkerülésével, közvetlenül a piacról kezdtek el forrásokat szerezni. Másrészt ott van a múlt öröksége, amit tisztába kellett tenni. Szó volt a Deutsche Bankról, ne felejtsük el, hogy ők például egy tizenötmilliárd dolláros bírságot kaptak.

Investor <a href="https://twitter.com/hashtag/KBLRichelieu?src=hash">#KBLRichelieu</a> tells me new regulations cost <a href="https://twitter.com/hashtag/EuropeanBanks?src=hash">#EuropeanBanks</a> lots of staff and energy. Impacting profitability and lending capacity <a href="https://t.co/yEvbFwl356">pic.twitter.com/yEvbFwl356</a></p>&mdash; Guillaume Desjardins (GuilDesjardins) 2016. december 8.

A bírságokat a kritikusok szerint a hiányos szabályozás okozta, az összegüket sokan túlzónak tartják. A tőkefeltételek szigorítása, a nemteljesítő hitelek arányának korlátozása – amire azért van szükség, hogy ne kelljen közpénzen megmenteni a bankokat – ugyanakkor ezek blokkolják a hitelezést.

Az európai bankok között van tizenhárom, amelyek olyan fontosak, hogy nem engedhető meg, hogy csődbe menjenek. Ha ezekkel a rendszerszintű bankokkal baj van, akkor az adófizetőknek a zsebükbe kell nyúlniuk. Hogyan lehet kiegyensúlyozni ezt a két szempontot? A banki stressz-teszteket végző európai banki hatóságnál érdeklődtünk.

- Kulcsfontosságú, hogy tudjuk, milyen állapotban vannak bankok, – mondta az Euronewsnak Piers Haben, ellenőrzési igazgató – hogy a bank kezelje a múltból származó problémákat, és egy fenntartható jövő irányába haladjon. Minden tanulmány azt mutatja, hogy csak a jól tőkésített bankok tudják hitelezni a gazdaságot. Egy rosszul tőkésített bank nem vagy csak túlzott tőkeáttétellel tudja finanszírozni a reálgazdaságot, az utóbbi rendkívül bizonytalan, kockázatos és végső soron pusztító hatással lehet a gazdaságra.

Az európai szabályozási javaslatok igazi próbája az lesz, hogy képes lesz-e a bankrendszer ezúttal a gazdaság motorjává válni.

A bedőlő bankot ne az adófizetők mentsék meg, hanem a betétesek

Egyesek szerint az új javaslatok alapján a bankoknak milliárdos nagyságrendben kell hitelt felvenniük. Hogyan hat mindez a hitelkihelyezési politikájukra, hogyan reagálnak erre a nemzeti kormányok – tettük fel a kérdést ismét Valdis Dombrovskis-nak.

- Először is az világos, hogy ha a bankok a reálgazdaságot akarják finanszírozni, akkor erre meg kell szerezniük a szükséges forrásokat – válaszolta az Európai Bizottság elnökhelyettese. – A teljes veszteségelnyelő kapacitásra vonatkozó javaslat például azt mondja, hogy a bankoknak úgy kell forrásokat szerezniük, hogy adott esetben legyen elég olyan betétes, akinek a betétjét fel tudják használni a veszteségek elnyelésére, ami ellentétes a korábbi gyakorlattal, amikor baj esetén nem a betétesek, hanem az adófizetők pénzéből mentették meg a bankot.

- Ezek a javaslatok erősebb pozíciót biztosítanak-e az európai bankrendszernek és milyen szabályok alapján?

- Európának az az álláspontja, hogy a Bázel III feltételrendszer teljesítése nem növeli lényegesen a tőkemegfelelési követelményeket. Először is erős és stabil bankrendszerre van szükségünk, ami már megvolt a válság előtt. A túlzott dereguláció nyomán azonban a bankok túlzott kockázatokat vállaltak. Számos országban még most is magas a nemfizető hitelek aránya a bankszektorban, és szorosan együttműködünk ezekkel az országokkal azért, hogy megoldjuk ezt a problémát, és a bankok újra hitelezni kezdjenek.

- Ön szerint ez meggyőz majd mindenkit arról, hogy érdemes beszállni az európai betétbiztosítási rendszerbe?

- Már létezik egységes banki felügyelet, európai szanálási mechanizmus – az európai betétbiztosítási rendszer lenne a bankunió harmadik pillére. Reméljük, hogy sikerül megegyezni a kockázatcsökkentési intézkedésekről és így a közös betétbiztosításról is.

Gyakran feltett kérdések

Mi az új európai javaslatok célja a banki szabályozás megváltoztatásával?

A Bizottság a Bázel III megállapodás tőkére vonatkozó előírásait szeretné módosítani. Az intézkedések egyrészt a bankrendszert stabilitását hivatottak biztosítani azzal, hogy nagyobb tartalékokat írnak elő. Ugyanakkor a kisebb pénzintézetek számára arányosítani az előírásokat, így elvileg a hitelkihelyezést is szeretnék felpörgetni a kis- és középvállalkozások számára.

Mik a konkrét javaslatok?

• kötelező 3%-os tőkeáttételi arány
• kötelező nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR)
• nagyobb kockázatviselő képességű tartalékok előírása a részvényekkel és származtatott papírokkal kereskedő pénzintézetek számára, a kereskedelmi könyvek felülvizsgálatának a Bázeli Bizottság ajánlásai alapján
• új sztenderdek bevezetése a teljes veszteség-elnyelési kapacitás területén, a globálisan jelentős, rendszerszintű bankok esetén.

Mi az a Bázel III?

Egy európai banki reformcsomag, amelyet az európai bankrendszer felülvizsgálatát végző Bázeli Bizottság állított össze. A cél a szabályozás, az ellenőrzés és a kockázatfelmérés megerősítése az európai bankszektorban.

Rövidítések – avagy az európai banki betűtészta

LR – Leverage Ratio – tőkeáttételi arány: az idegen tőke /saját tőke aránya

TLAC – Total Loss Absorption Capacity – Teljes veszteségelnyelő kapacitás: A Bázeli Bizottság előírta, hogy a globális bankrendszerben központi szerepet játszó nagybankok esetében 2019-ig 16%-ra kell növelni a kockázat szerint súlyozott konszolidált eszközök arányát, 2022-re pedig 18%-ra.

NSFR – Net Stable Funding Ratio – Nettó stabil finanszírozási arány – a bankoknak stabil finanszírozási tervvel kell rendelkezniük, figyelemmel az eszközeik összetételére és a mérlegen kívüli tevékenységükre.

CRR/CRD: Capital Requirements Regulation & Directive – Tőkemegfelelési szabályok és irányelvek: a szabályozó által meghatározott legalacsonyabb tőke, amivel a banknak rendelkeznie kell. Ennek az elsődleges funkciója, hogy pufferként működjön váratlan veszteségek, vagy az eszközök értékének váratlan csökkenése esetén. Az ilyenek megfelelő tartalék hiányában csődöt is okozhatnak. A tőkére vonatkozó előírások védik a nem biztosított betéteseket és hitelezőket egy esetleges csőd esetén.

FRTB – Fundamental Review of the Trading Book – a kereskedelmi könyv felülvizsgálata: a kockázatosabb eszközökkel – részvényekkel és derivatív kötvényekkel – kereskedő pénzintézetek számára nagyobb kockázattűrésre alkalmas szabályokat – például nagyobb tartalékokat – írnak elő.

BRRD – Bank helyreállítási és szanálási keretrendszer:
Meghatározza, hogyan kell restrukturálni a bajban lévő európai bankokat, hogyan lehet a reálgazdaság számára alapvető funkciókat fenntartani, hogyan lehet a veszteségeket és költségeket a bankok részvényeseire, hitelezőire és betéteseire terhelni. Hatékony eszközöket biztosít a bankcsődök kezelésére nemzeti és uniós szinten egyaránt.

SSM – Single Supervisory Mechanism – Egységes felügyeleti mechanizmus:
Az Európai Központi Bank dolga jelezni, ha az eurozóna vagy a Bankunió egyik tagjánál valamelyik bank súlyos és kezelendő pénzügyi nehézségekkel küzd

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében