Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Eltűnik az európai talaj

Eltűnik az európai talaj
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Erózió, szennyeződés, a fajok eltűnése, városiasodás: az európai termőföldeket sokféle veszély fenyegeti. Néhány tudós a dolgok mélyére ásott, hogy megértse ezek a veszélyeket, és jobb megoldásokat találjanak.

Talajkutatók, talajbiológusok, agrármérnökök szeretnék megérteni, hogy mi is történik a lábunk alatt. Sok más európai ország kutatójával dolgoznak együtt, feladatból pedig bőven jut mindenkinek.

– 25 000 talajmintát gyűjtöttünk be, most ezeket fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaikat elemezzük. A mintákat talajtípus, művelési mód, időjárási viszonyok alapján gyűjtöttük – mondta Oihane Fernandez Ugalde agrármérnök.

Az eső, a rossz mezőgazdasági művelési módszerek és a felszín alakja miatt évente és hektáronként 2,4 tonna termőtalaj tűnik Európa felszínéről.

Panos Panagos eróziószakértő szerint tudnak tanácsot adni az érintetteknek:

– Röviden azt lehet mondani, hogy csökkenteni kell a művelést, aratás után a zöldtrágyát hagyják a földön, és végül azt tanácsoljuk, hogy a táblák szélén hagyjanak zöld sávokat műveletlenül, jobb, ha a táblák szélén marad egy füves sáv.

A közös európai kutatóközpont szakemberei aprólékosan értelmezik, hogy mi történik a lábunk alatt, így az Európai Unió jobb szabályokat tud hozni a hosszú távú talajműveléssel kapcsolatban.

– A legtöbben élelemforrásként tekintenek a földre, mert például a kalóriafogyasztásunk 99,9 százaléka mezőgazdasági eredetű. De a talajnak más funkciói is vannak, például tisztítja a vizet, csökkentik az áradások erejét, visszafogják a klímaváltozást, mert megkötik a szén-dioxidot, és a levegő szennyeződéseit is szűrik – jelentette ki Arwyn Jones talajszakértő.

Ezekhez azonban a talajnak jó állapotban kell lennie, ennek jó mérője, hogy hány faj él rajta. Ezért a kutatók más talajtípusokból is vesznek mintákat, hogy biológiai tulajdonságaikat is felmérhessék.

– Számításaink szerint egy hektáron körülbelül 5 tonna élőlény található. Ez körülbelül 100 birka tömege. A talajból kiemelt DNS-láncok olvasásával megérthetjük, hogy milyen élőlényekhez kapcsolódik a talaj, és pontosan meg tudjuk ezeket a fajokat határozni. – állítja Alberto Orgiazzi, talajbiológus.

Atlaszok, interaktív adatbázisok, döntéselőkészítő anyagok és társadalmi tájékoztató kampányok készülnek azokból az adatokból, amelyeket a talpunk alatt lévő talaj titkaiból szereznek a kutatók.