NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Menekülthullám: hogyan lesz ebből gazdasági fellendülés?

Menekülthullám: hogyan lesz ebből gazdasági fellendülés?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Elkeseredett felnőttek és gyerekek süllyedő hajókon a háborgó tengeren, akik gyalog indulnak neki Európának – ez a kép él Európában a menekültekről.

Elkeseredett felnőttek és gyerekek süllyedő hajókon a háborgó tengeren, akik gyalog indulnak neki Európának – ez a kép él Európában a menekültekről. Mit kell tenni a befogadó országokban azért, hogy a menekültek előnyt, és ne hátrányt jelentsenek a gazdaságnak?

Egymillió kétszázezer menedékkérelmet adtak be 2015-ben. Ezen a nyáron háromszázezer menedékkérelmet adtak be, minden egymillió európai polgárra 600 kérelem jut.

A menekültek megérkezésekor a befogadó országnak költséget jelent az elhelyezés, az élelmezés, a kérelmek feldolgozása, illetve a menekültek oktatása. A megnövekedett állami költés növeli az aggregált keresletet, ami azt jelenti, hogy több szolgáltatást és terméket állítanak elő.

Ettől a helyi munkaerő bevételei is növekednek.
Ez elvileg kompenzálja a menekültek munkába állásakor induló bércsökkenést és a meglódult inflációt. Ez nagyjából két év múlva következhet be, az adott ország szabályaitól függően.

A befogadottak a munkaerőpiacon rendszerint a helyiekhez képest hátrányosabb helyzetben vannak. A hátrány csökkentése állami intézkedéseket kíván. Munkahelyhez közeli lakhatást, rugalmas munkaerőpiacot, oktatást, különös tekintettel a nyelvoktatásra.

A sikeres gazdasági integráció segítheti az ország fenntartható gazdasági pályán tartását és a a demográfiai kihívások leküzdését.

Újrakezdés egy másik kultúrában

A menedékkérők 60 százaléka jött ezen a nyáron olyan háborús országokból, mint Szíria, Afganisztán, Irak. Többségük Görögországba, Magyarországra, Olaszorszországba és Franciaországba érkezett, de tízből hat Németországot célozta meg, ahol a befogadó politikának erős ellenzéke is van.

Az olyan német cégeknek, mint a technológiai óriás SAP, kihívást jelent, hogyan tudják hasznát venni a munkában az olyan menekülteknek, mint az Afganisztánból és Szíriából érkezett Nasszer és Mohanad. Az első lépés egy gyakornoki program, amelyben felkészítik őket az alkalmazkodásra egy teljesen új környezethez.

- Az első nehézséget a német nyelv jelenti, addig kell csinálni ezeket a kurzusokat, amíg a nyelvtudás el nem éri a munkaerőpiac által megkívánt szintet. A kulturális közeg is más, minden más – mondta az Euronewsnak Nasszer Atif.

- A hazámban egy kerámiagyár marketingjét csináltam. Azt hittem, hogy egy modern vállalkozásnak dolgozom, de kiderült, hogy fényévekre voltunk attól, ami itt kell, nagyon sokat kell tanulnom – mondta Mohanad Alfar.

Az SAP HR-ese szerint a jelöltek képzése nem okoz gondot. Németországban egymillió munkahely vár betöltésre, amelyből hatszáznyolcvanötezer végzettséghez kötött. Husszain Szíriából például alkalmas jelölt. Szoftverfejlesztő végzettsége van, és már indított egy online állásoldalt migránsok számára.

- Eleinte a Linkedinhez hasonlóan működtünk, az adatbázisunkban szereplő jelölteket összekötöttük az elérhető posztokkal – magyarázta a MigrantHire oldal működését Husszein Shaker. – Most inkább hirdetőfalként működünk, megkeressük azokat a vállalatokat, ahol üresedés van, a jelöltek látják ezt és közvetlenül jelentkezhetnek.

Több mint egymillió menekült érkezett Németországba egy év alatt. 21400 talált munkát, de ebből csak százat vett fel a harminc legnagyobb cég valamelyike. Ez olyan kevés, hogy egyáltalán nem javít az elkövetkező években milliós nagyságrendben zsugorodó német munkaerőpiacon.

Idén azonban ki kell fizetni a menekültek érkezésével járó cehhet, amit tízmilliárd euróra becsülnek, ez 2020-ra húszmilliárdra nőhet. A kormány a 2015-ös költségvetési többlet felét erre a célra szánta. Ahhoz, hogy ez elég legyen, a cégek szerint az integrációs politika hatékonyságán javítani kell.

- A jelenleg futó programok és kezdeményezések közül ki kell választani a legsikeresebbeket, azután ezeket kiterjeszteni és kiszélesíteni – véli a vállalatvezető Stefan Küpper.

A javarészt munkaképes korú menekültek munkaerőpiaci integrációja azért olyan fontos, mert Németország lakossága rohamosan öregszik.

A menekültek hosszú távon kevésbé szorulnak támogatásra, mint egy átlagos európai

Németország példája rengeteg kérdést vet fel, ezeket tettük fel az Oxfordi Egyetemen Ian Goldin migráció-szakértőnek, a Felfedezés kora című új könyv szerzőjének, az Oxford Martin magániskola alapító-igazgatójának.

Euronews: - Ian, hogyan lehetnek biztosak a németek abban, hogy a menekültintegráció költsége hosszú távú befektetés lesz és nem kidobott pénz?

- Ez rövid és hosszú távon is befektetés. Rövid távon stimulálja a német gazdaságot, a német GDP 0,2 százalékkal gyorsabban fog nőni. Hosszú távon a befogadás kulcsfontosságú lesz abban, hogy a világ egyik legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkező országa, Németország fenntartható gazdasági pályán maradjon.

- Erre sokan mondják, hogy nincs semmilyen tapasztalat, ami ezt alátámasztaná.

- A Google nem létezne Szergej Brin nélkül, aki egy menekült volt. Steve Jobs egy szíriai menekült fia volt. Az embereket megfelelő oktatással képessé kell tenni arra, hogy dolgozzanak, hogy a meglévő készségeiket adaptálják az itteni munkaerőpiacra, biztosítani kell nekik az integráció lehetőségét. Segíteni kell őket, hogy tudomást szerezzenek az elérhető munkákról, legyen hol lakniuk, tudjanak közlekedni. A menekültek gazdasági függőségi rátája alacsonyabb, mint a teljes lakosság átlaga. Azok az országok, amelyek integrálják őket, jól teljesítenek. Ott van velük baj, ahol nem engedik őket dolgozni, és elkülönített gettókban helyezik el őket.

- Mit tehetünk azért, hogy a helyiek ne érezzék úgy, hogy a munkahelyüket vagy a hazájuk gazdaságát veszély fenyegeti?

- A politikára is hatással van ez a fajta félelemből fakadó elutasítás. Németországban munkaerőhiány van alacsony munkanélküliség mellett. Magas munkanélküliség mellett ez sokkal nagyobb problémát jelentene. Amit Svédország tett, az a lakosság lélekszámához képest figyelemre méltó. És tudjuk azt is, hogy a bevándorlók olyan munkákat is elvállalnak, amit a helyiek nem. Érdekes, hogy Kelet-Európában is óriási a munkaerőhiány bizonyos területeken.

- Mit tehetnek maguk a menekültek, hogy elűzzék a befogadó lakosság aggodalmait?

- Alapvető dolog hamar megtanulni a befogadó ország nyelvét, tenni azért, hogy a készségeik az új környezetben is alkalmazhatók legyenek, tiszteletben tartani a helyi szokásokat és törvényeket. El kell fogadni, hogy ezzel együtt is időbe telik az integráció, hogy az összeszokási folyamat mindkét oldalról erőfeszítést igényel, és ha ez kölcsönös lesz, annak az eredményei is négy-öt év múlva jelentkeznek majd.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében