A szíriai Aleppóban született. Nem vágyott Németországba.
Mohammed al-Hadzs már egy éve menekültként él Németországban.
A reggelek a hétből öt napon át teljesen egyformák.
Fél óra gyaloglás Saarbrückenen át, aztán németórák egész délelőtt.
Szigorú szabályok szerint él. Tudja, hogy mi a kötelessége, és azt is, mihez van joga.
Mohammed al-Hadzs háborús menekült Németországban.
Aleppóban született
Négy évvel ezelőtt még szülővárosában, a szíriai Aleppóban élt. A hónapok óta ostrom alatt lévő, egykor két és félmilliós nagyváros egyik kórházában volt önkéntes.
A városban mostanra pokoli a helyzet. A hadsereg végső csapásként össztüzet zúdított a városra, minden romokban hever. De Mohammed ezt már csak a hírekből hallja.
Amikor még ott volt, akkor is szünet nélkül érkeztek a sebesültek. Ő maga 25 barátját veszítette el az elmúlt években.
A szíriai válság számára személyes tragédia.
Azt mondja, ha a hazájában nem dúlna háború, az ő élete rendben volna. De így nem maradt választása. El kellett jönnie, és valahogy meg kell találnia a helyét ott, Németországban. Ez nagyon nehéz dolog. Azt magyarázza, hogy a menekültek nem jókedvükben jönnek Európába, de bárhogy is, muszáj beilleszkedniük, mert ez az egyetlen lehetőség, amelyet most felkínál számukra az élet.
Egyedül jött a Balkánon át
Mohammed a legnagyobb menekülthullámmal érkezett tavaly szeptemberben. Aleppóból 2014-ben indult útnak családjával együtt. Őket Törökországban hagyta, Európának egyedül vágott neki. A Balkánon át jutott el Németországba.
Arról beszél, hogy nagyon nehéz így, hogy a családja messze van. Az meg, ami a hazájában, Szíriában folyik, csak rátesz egy lapáttal a keserűségére. Ránézésre nyugodtnak tűnhet, de belül ez egyáltalán nincs így.
Németország nem földi paradicsom
Mohammed havi 370 eurót kap a német államtól, ezen kívül térítik a lakbérét, a lakás rezsijét, és a németórákért sem kell fizetnie. Oda kell figyelnie, mire költ, de azért időről időre felhívja a szüleit, akik Törökországban maradtak.
Nagyon reméli, hogy sikerül megvetnie a lábát – akár ott, akár valahol másutt Németországban. Tanulni akar, diplomát szerezni, mert úgy gondolja, hogy azzal biztosan talál majd munkát. És akkor támogathatja a szüleit, talán a hazáját is egyszer.
Nehéz dolga van, de elszánt és kitartó. Addig nem nyugszik, amíg be nem jut valamelyik egyetemre.
Októberben lesz a harmadik nyelvvizsgája.
Sikerülnie kell, mert ha nem, újra kell járnia a mostani kurzust, és akkor csúsznak a tervei.