EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Komolyra fordul a Nyugat és Ankara nyilatkozatháborúja

Komolyra fordul a Nyugat és Ankara nyilatkozatháborúja
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az osztrák külügyminiszter szerint Brüsszelnek fel kell mondania a török kormánnyal kötött menekültügyi megállapodást.

HIRDETÉS

Kicsúszhat a török államfő kezéből adu ásza, az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodás.

A július közepi törökországi puccskísérlet után indult letartóztatási és elbocsátási hullám világszerte megütközést keltett, amire Ankara sértődötten reagált.

Azóta folyik a nyilatkozatháború. A Nyugat emberi és alkotmányos jogokra figyelmeztet, A török államfő pedig arra, hogy ami történik, Törökország belügye.

Ennek az udvarias adok-kapoknak az osztrák külügyminiszter véget vetett pénteken. Egy tévéinterjúban azt magyarázta, hogy miután az európai államfők ráeszméltek, hogy a menekültek tömegeinek ellenőrizetlen befogadása nem megoldás, az uniós határok védelmét Törökországra bízták, hogy ne kelljen végignézniük mindazt, amivel ez jár. Kártyaváruk, vagyis elhibázott menekültpolitikájuk, most összedőléssel fenyeget – mondta Sebastian Kurz.

Sitzung d deutschspr. Außenminister in Liechtenstein – Diskussion zu #Türkei#Brexit#Migration#IS-Terror & #Syrienpic.twitter.com/6QvNHNxinB

— Sebastian Kurz (@sebastiankurz) 5. August 2016

Maguk a törökök leginkább személyes helyzetük alapján viszonyulnak a megtorló intézkedésekhez. Százezrek támogatják nyíltan a kormányt, és milliók tüntetnek ellene is, miközben a hatóságok a legfőbb ellenségnek tekintett, Amerikában élő hitszónok, Fehtullah Gülen híveire vadásznak világszerte.

Miért pont Fethullah Gülen?

Ankara először Washingtonhoz fordult, Gülen kiadatását kérte, de erre ott nemet mondtak. Így végül elfogatóparancsot adott ki az államfő egykori szoros szövetsége ellen.

Fethullah Gülenről elemzők is állítják, hogy hihetetlen befolyással bír Törökországban, ahonnan az akkor még kormányfő Recep Tayyip Erdogannal támadt konfliktusa miatt emigrált a múlt évezred utolsó évében.

Miközben hittudósként mérsékeltnek számít, a nevéhez fűződő árnyékhatalom állítólag ragaszkodik az iszlám szokásjoghoz.

Erdogan első offenzíváját majdnem három éve indította ellenlábasának hívei ellen. A kormányt is érintő korrupciós botrány 2013 végi kirobbanása után “tizedelte meg” a rendőrséget, az ügyészséget és a bírói testületet először mondván, hogy a botrányt Gülen robbantotta ki, hogy megbuktassa a kormányt. Ezzel együtt a gyanúba keveredett miniszterek lemondását elfogadta.

A pár héttel ezelőtti puccskísérlet után a török kormány utasítására napok alatt letartóztattak több ezer katonát, rendőrt, bírót, és tízezreket elbocsátottak a közszférából és az iskolákból, egyetemekről is.

Számos szakértő és politikus kétli, hogy a – szerintük feltűnően elhibázott – katonai akció mögött más állna, mint maga a török kormány.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Erdogan bekeményített: országa EU-tagságához köti Svédország NATO-csatlakozását

"Hitetlenek" meggyilkolására készült egy 14 éves iszlamista lány Ausztriában

Ahogy romlik a közbiztonság, úgy erősödik az idegengyűlölet Bécsben