Öt állam vitázik a terület fennhatóságáért.
HIRDETÉSApró, sziklás szigetek, valamint 3 és fél millió négyzetkilométernyi tenger – látszólag ez a Kína és Fülöp-szigetek közötti területi vita tárgya. De csak látszólag. A mélyben régóta húzódó feszültség és geopolitikai érdekek lappanganak.
Kína katonai erőfitogtatása a térségben már több szomszédját is aggasztja, félelmeiket az ott ugyancsak gyakran gyakorlatozó amerikai haditengerészet sem oszlatja el. A keddi hágai döntés csak a viszonyok romlásával fenyeget.
Öt állam vitázik a terület fennhatóságáért, az ígéretes olaj és gázmezők kiaknázásáért, a gazdag tengeri élővilág lehalászásáért, a nemzetközi hajóforgalom felügyeletéért.
Kína azzal igyekszik bizonyítani jogosultságát, hogy mesterséges szigeteket épít a térségben, és erre hivatkozva járőr hajókkal tartja távol a fülöp-szigeteki halászokat. Azt állítja, ősidők óta kínaiak halásztak arrafelé, ezért illeti a terület négy-ötöde.
Kína területi biztonságát félti, mivel a szárazföldet két olyan sziget-csoport kíséri, amely Amerika valamelyik szövetségese vagy egyenesen az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll.
Ezért a területi vitát Amerika és a Fülöp-szigetek Kína-ellenes összeesküvéseként állítják be, mint azt a kommunista párt napilapjának vezércikke a hágai döntés előtti napon írta.
Ennek ismeretében nehéz azt remélni, hogy a hágai nemzetközi választott bíróság keddi határozata segít a konfliktus megoldásában. Legfeljebb a nemzetközi közösség figyelmét hívhatja fel Kína törekvéseire – véli szakértőnk.
- A döntés nagy nyomást helyez Pekingre, a többi nemzetközi szereplőt pedig a tengeri területi kérdések szabályozásának elfogadására sarkallhatja. Ez adhat keretet ahhoz, hogy Kínát is hasonló viselkedésre kényszerítsék – fogalmazott Jonathan London, a leideni egyetem professzora.
A hágai döntés nem kötelező erejű, de a Fülöp-szigetek sikere láttán hasonló pereket indíthat Vietnám, Malájzia vagy Brunei is.