A fővárosban, Dzsubában és környékén egyre hevesebb harcok dúlnak már ötödik napja.
HIRDETÉSDél-Szudánban civilek és az ENSZ békefenntartói is áldozatul estek a pár napja újraéledt fegyveres harcnak.
A halottak száma meghaladja a 270-et, és sok a sebesült.
A tavaly nyáron véget ért polgárháborúban szembenállók, az elnök és a hatalmába mostanra visszahelyezett alelnök osztagai lövik egymást, nem kímélve a lakosságot és az ENSZ békefenntartóinak bázisait sem. Az ottani áldozatokról ellentmondásos hírek érkeznek. Nem tudni, hogy egy vagy két ENSZ-katona halt meg a hétfői tűzharcban, de az biztos, hogy többen is megsebesültek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét adó Japán nagykövete is felszólította a dél-szudáni fegyvereseket, hogy azonnal vessenek véget az öldöklésnek. Hozzátette, hogy civilekre és békefenntartókra támadni háborús bűntett, és a Biztonsági Tanács kész megerősíteni ottani misszióját, és fellépni az erőszak ellen Dél-Szudánban.
Az alelnök, Riek Machar fegyveresei azt mondják, hogy rajtuk ütött a hadsereg, vagyis annak az a része, amely hű az elnökhöz, Salva Kiirhez.
Dél-Szudán a világ legfiatalabb állama, 2011-ben vált ki népszavazással Szudánból. A politikai feszültségből, amelyet törzsi ellentétként értelmez a nyugat – 2013 végén lett polgárháború, amikor az elnök menesztette alelnökét.
Tavaly augusztusban kötöttek békét, azóta folyamatosan tárgyalnak, de a dél-szudáni hadsereg egységét azóta sem sikerült helyreállítaniuk.
A polgárháború küszöbén
Öt éve már, hogy Dél-Szudán kivívta függetlenségét, és véget vetett Afrika egyik legtovább húzódó polgárháborújának. Ám az ország továbbra is szélsőségesen megosztott. Újra fellángolt az erőszak az elnök, Salva Kiir és Riek Machar alelnök hívei között. Félő, hogy ez újabb polgárháborút indíthat el.
Vendégünk a téma szakértője, Michael Dibie, az Africanews munkatársa.
Mi van a háttérben? Miért vallott totális kudarcot a nemzeti egységkormány? Miért nincs működő kormányzat az országban?
Michael Dibie: – Az egységkormány nyilvánvalóan működésképtelen. Azt hiszem, a leginkább ezért, mert az egymással szemben álló csoportok nem fogadják el a hatalommegosztási egyezményt. Úgy hírlik, hogy Riek Machar alelnök vonakodott aláírni a megállapodást, noha időközben lejárt a határidő. Az új egységkormányban 16 miniszterük lesz a kormányerőknek, 10 az ellenzéknek, kettő a volt politikai foglyok mozgalmának és további kettő más ellenzéki erőknek. Ugyanakkor az alelnöknek még ki kell vonnia csapatait a főváros 25 kilométeres körzetéből, ami alapfeltétele az új nemzeti egységkabinet megalakításának.
Mindketten, tehát az elnök és az alelnök is nyugalomra szólította fel híveit. De vajon képesek irányítani haderejüket?
– Jól látható, hogy mélységes bizalmatlanság van kettejük között, akárcsak az őket támogató erők között is. Valóban kétséges, hogy tökéletesen az ellenőrzésük alatt tudják-e tartani ezeket a csapatokat. Már sok békemegállapodást aláírtak, de eddig még egyik sem hozott tartós stabilitást.
Mekkora esély van arra, hogy sikerül gyorsan megfékezni az erőszakot, és tartós békét teremtenek?
– Nem is lehet kérdés, Dél-Szudánnak reményekkel teli országnak kellene lennie öt évvel azután, hogy elnyerte függetlenségét. Ehelyett súlyos humanitárius válság van, amelyet maguk a vezetők idéztek elő. Nagy szükség lenne arra, hogy a szemben álló felek leüljenek tárgyalni, és közösen találjanak megoldást, amely békét hoz az országnak.