Az Egyesült Államok visszavonja az összes dél-szudáni vízumát, és a deportáltak visszafogadásáig megtiltja újabb beutazások engedélyezését.
HIRDETÉS
Marco Rubio külügyminiszter szerint Dél-Szudán „kihasználja” az Egyesült Államokat és visszaél az amerikai jóindulattal, amit nem lehet tovább tűrni. A washingtoni diplomácia feje szombaton jelentette be, hogy azonnali hatállyal visszavonja a dél-szudáni útlevéllel rendelkezők tartózkodási engedélyét, és nem adnak ki újabbakat sem.
Az intézkedés első körben mintegy 270 személyt érint, de a becslések szerint akár több ezer emberről is szó lehet, akik illegálisan (beutazási vízum nélkül) tartózkodnak az Egyesült Államokban. Az ország „átfésülése” folyik, ezért egyelőre még megbecsülni sem lehet az intézkedés alá eső személyek végső számát.
Az indoklás az, hogy a dél-szudáni átmeneti kormány nem egyezett bele időben, hogy visszafogadja az USA-ból hazatelepített állampolgárait, és ezzel egy légüres teret hozott létre. A közlemény szerint eljött az ideje, hogy Dél-Szudán felhagyjon az Egyesült Államok kínálta előnyök kihasználásával, fogadja vissza a deportáltakat, és csak azután következhet a helyzet újraértékelése.
A minisztérium közölte, hogy kész lesz felülvizsgálni ezeket az intézkedéseket, ha Dél-Szudán teljes mértékben együttműködik. A Juba-i kormány egyelőre nem adott hivatalos választ a miniszter közleményére.
Január óta a DHS belbiztonsági minisztérium 300 000 vízum visszavonásáról és az érintettek kitoloncolásáról döntött, jórészt dél-amerikai és afrikai országokba. „Nemzetünk bevándorlási törvényeinek betartatása kritikus fontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága és közbiztonsága szempontjából„ – közölte a hatóság, hozzátéve, hogy minden érintett országnak el kell fogadnia állampolgárai időben történő visszatelepítését, ha ha egy másik ország, így az Egyesült Államok el akarja őket távolítani.
A pokol tornáca
A kelet-afrikai ország a totális polgárháború küszöbén áll, fokozódó fegyveres konfliktusokkal, tömeges kitelepítésekkel és súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal.
Korábban, már 2023. április 22-én az Egyesült Államok szudáni kartúmi nagykövetsége felfüggesztette működését a vízum-, útlevél- és egyéb szokásos konzuli szolgáltatások terén.**
Dél-Szudán a világ legfiatalabb állama 2011 óta, amikor több évtizedes konfliktus után elnyerte függetlenségét Szudántól. Nem sokkal később etnikai gyökerű polgárháborúba sodródott, és az ötéves konfliktus több mint 400 000 ember életét követelte. Ennek lezárását egy 2018-ban aláírt békemegállapodás jelentette volna, amely nemzeti egységkormányt célzott, de az eredetileg 2023-ra kitűzött új választást azóta kétszer is elhalasztották.
A legközelebbi lehetséges időpont 2026, de ez is veszélybe került, mert a közelmúltban ismét feszültségek robbantak ki az ország északi részén, ahol a kormánycsapatok a Fehér Hadsereg nevű milícia ellen harcolnak.
Március 4-a Fehér Hadsereg lerohant egy katonai helyőrséget, ami a kormány erőteljes válaszlépését váltotta ki. Napokkal később egy kormánykatonákat evakuáló ENSZ-helikopter is tűz alá került, amelynek több halálos áldozata is volt, köztük egy dél-szudáni tábornok.
Az Egyesült Államok újabb lépése további csapás az érintett népre, miután a Trump-adminisztráció felfüggesztette vagy megvonta az amerikai globális segélyszervezet, a USAID támogatásait, és ez főként a legelmaradottabb afrikai országot sújtja végzetesen, így Dél-Szudánt is.
Az ország drámai helyzetét a február végig söpört hőhullám is rontotta, amely teljes mezőgazdasági körzetekben pusztította el az idei gabonatermést.
Újra fellángoló politikai feszültségek
Az ENSZ helyi illetékese arra figyelmeztet, hogy a választások közeledtével fokozódnak a feszültségek és az erőszak, és a politikai versengés kiéleződik a régi riválisok között. „Tekintettel a komor helyzetre, nem marad más következtetésünk, mint hogy Dél-Szudán a polgárháborúba való visszaesés szélén tántorog” – közölte a világszervezeti risztviselő.
A konfliktushoz való visszatérés azzal a kockázattal járna, hogy megismétlődnek a 2013-as és 2016-os borzalmak, amikor a kölcsönös erőszak közösségeket pusztított el, és milliókat kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
A válság de-eszkalációjának elősegítése érdekében az ENSZ közel 18 000 fős békefenntartó missziója intenzív ingázó diplomáciát folytat a nemzetközi és regionális érdekelt felekkel, köztük az Afrikai Unióval, egyelőre eredménytelenül.
A világszervezet üzenete az, hogy a felek újra tárgyaljanak egymással, és kötelezzék el magukat a 2018-as békemegállapodás mellett, tartsák be a tűzszünetet, engedjék szabadon a fogva tartott tisztviselőket, és a vitákat párbeszéddel oldják meg. A kialakuló helyzetet látva azonban ennek kevés a valószínűsége.