Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Tévinformációk alapján döntött az iraki beavatkozásról Tony Blair

Tévinformációk alapján döntött az iraki beavatkozásról Tony Blair
Betűméret Aa Aa

Határozottan bírálta Tony Blair korábbi brit kormányfőt a 2003-as iraki katonai beavatkozás most lezárult vizsgálata. Kevés kivételellel gyakorlatilag alátámasztotta az eddigi kritikákat. Tony Blair kitart döntése mellett.

A jelentés szerint az akkori miniszterelnök téves és ellenőrizetlen hírszerzési információk alapján vezette országát a 179 brit áldozatot követelő háborúba. Túlzóak voltak az indokként emlegetett iraki biztonsági fenyegetésekről szóló beszámolók. A brit katonai beavatkozás jogi háttere nem volt megalapozott és az akció megtervezése sem volt helytálló.

A Chilcot-jelentés

  • a vizsgálóbizottság több mint 100 tanúval beszélt, köztük katonai parancsnokokkal, diplomatákkal, jogászokkal
  • az előzetes nyilatkozatok alapján nem személyek vagy intézmények bírálata volt a cél, mégsem tudta ezt elkerülni a testület
  • hét éve kezdték a vizsgálatot, de nem sikerült tartani a lezárására szabott egy éves határidőt
  • a jelentés 2 és fél millió szóból áll, ez a Biblia háromszorosa
  • a bizottság 150 ezer kormány dokumentumot nézett át, köztük 29 feljegyzést George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő között
  • A hét év után lezárt vizsgálat eredményeit a bizottság vezetője, John Chilcot foglalta össze. Mint mondta, nem igaz a volt brit kormányfő állítása, miszerint nem lehetett előre látni, hogy az iraki katonai beavatkozás mekkora káoszt hagy maga után. A vizsgálóbizottság azt is hiányolta, hogy nem készült terv az iraki viszonyok beavatkozás utáni stabilizálására.

    John Chilcot szerint nem kétséges, hogy Szaddám Huszein iraki rezsimje fenyegetést jelentett a világra, és előbb-utóbb indokolttá tette volna Irak lerohanását, de nem akkor és nem azokkal az indokokkal, ahogy ezt 2003-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.

    Tony Blair már reagált is a jelentésre. Hosszasan sorolja, milyen korábbi feltételezéseket tisztázott a dokumentum. Így például nem találták bizonyítottnak, hogy az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélésein titkosan kötelezettséget vállalt volna a britek részvételéről a beavatkozásban. Kiemeli, hogy a dokumentum szerint sem vezette félre a kabinetet a beavatkozás megszavazása előtt, mint ahogy nem hamisított meg vagy használt fel szabálytalanul hírszerzési anyagokat.

    Azt írta közleményében, akkori kormányfőként jóhiszeműen döntött a brit szerepvállalásról a 2003-as iraki háborúban. Hozzátette, vállalja a teljes felelősséget minden hibájáért, kivétel és mentségek nélkül. Továbbra is meggyőződése, hogy jó döntés volt Szaddám Huszein eltávolítása, és szerinte nem ez okolható a jelenlegi terrorakciókért a Közel-Keleten és máshol a világban. Sajnálatát fejezte ki az áldozatokért, részvétét a hozzátartozóknak.

    Időrendben

    • 2003. március 17.: a brit kabinet megszavazza a szerepvállalást Irakban, egy nappal később a parlament is
    • 2003. március: megkezdődik a brit beavatkozás
    • 2003. július: holtan találják David Kelly fegyverzetellenőrt, aki felvetette, hogy Blair és csapata eltúlozta a tömegpusztító fegyverek iraki gyártásának fenyegetését
    • 2009. április: brit kivonulás Irakból
    • 2009. június: Gordon Brown kormányfő vizsgálatot rendel el a tanulságok levonására
    • 2010. január: Tony Blair tanúskodik, „nem bánta meg Szaddám Huszein elmozdítását”
    • 2011. január: Blair újra tanúskodik, „sajnálja a veszteségeket”
    • 2015. május: a jelentés határidejének második meghosszabbítása
    • 2016. július 6.: a jelentés bemutatása