Az amerikai elemző szerint ezzel senki sem számol, vagyis nincs B-terv.
Nagy-Britannia uniós tagságáról népszavazáson döntenek a britek még ebben a hónapban. Arról, hogy mit gondolnak erről a politikusok és mit az átlagemberek az Egyesült Államokban, Heather Conleyt, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársát kérdezzük.
Joanna Gill, Euronews:
A Fehér Ház a Brexit ellen foglalt állást. Sokak szerint Nagy-Britannia Washington előre tolt helyőrsége Brüsszelben. Mondja, ez mostanra lezárt kérdés, hogy az amerikai vezetés bent tartaná Londont az EU-ban?
Heather Conley, CSIS:
Az Egyesült Államoknak az a jó, ha Nagy-Britannia bent marad az Európai Unióban, ehhez nem fér kétség. De hozzá kell tennem, hogy a mi érdekeink egy stabil, aktív brit jelenléthez fűződnek, márpedig a Brexit, mint ügy, jócskán megtépázta fontos szövetségesünk közéletet. Ez mostanra nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is aggodalomra ad okot nemzetközi szinten is. Nem tudni, hogy a referendum kimenetele mennyiben nyomra majd rá a bélyegét a világgazdaságra.
Joanna Gill, Euronews:
Ha a britek a kilépés mellett döntenek június 23-án, mit gondol, mit lép majd erre az Egyesült Államok?
Heather Conley, CSIS:
Nézze, a legfontosabb, amit akkor a központi banknak, a politikusoknak, legfőképpen a pénzügyminisztereknek meggyőzően és egybehangzóan hangoztatniuk kell, hogy ez a fejlemény nem rengeti majd meg a világgazdaságot. A következő az lenne, hogy égnének a telefonvonalak Obama elnök és az európai vezetők között mégpedig azért, mert ha a britek kilépnek az EU-ból, az egyrészt mindent megváltoztat, másrészt semmin sem fog változtatni, de nagyon sokrétű következménye lesz, amit meg kell majd tárgyalniuk a nyugati világ vezetőinek. Egyelőre ugyanis senkinek sincs B-terve. Az európai vezetők nem veszik realitásnak, hogy a britek kiléphetnek. Igazán még maga a brit politikai elit sem számol ezzel a lehetőséggel.
Vagys tényleg nem tudni, hogy ez mit jelent majd, ha bekövetkezik.
Ez egy nagyon bizonytalan helyzet, amely adott esetben akár hatalomváltással is járhat Nagy-Britanniában. Egész Európát felforgathatja némiképp, hiszen más tagállamok ellenzéke is követelhet hasonló népszavazást. a spanyol választásokat csak három nap választja el a brit referendumtól. Tényleg nem lehet tudni, mit hoz majd ez a népszavazás.
Joanna Gill, Euronews:
És vajon milyen hatással lenne a Brexit Washington és London különlegesnek tartott kapcsolatára?
Heather Conley, CSIS:
Úgy látom, hogy bizonyos értelemben kezdjük átértékelni nemzetközi kapcsolatainkat. Berlin mára legalább olyan fontos partnerünk, mint a brit kormány, főleg ha a napirenden lévő transzatlanti ügyeket nézzük, amilyen Oroszország szerepvállalása, a gazdasági válság vagy a menekültkrízis. De amellett, hogy kétségtelenül érzékelhető egyfajta váltás Washington kapcsolatrendszerében, Nagy-Britannia továbbra is kitüntetett szerepet élvez gazdasági kérdésekben, a katonai együttműködésben és a felderítésben is. Vagyis mindössze arról van szó, hogy a két ország kapcsolata valamelyest veszített dinamizmusából az elmúlt pár évben.
Joanna Gill, Euronews:
Ön szerint ezt egyformán ítéli meg a Fehér Ház és az amerikai átlagember?
Heather Conley, CSIS:
Nézze, abban mindenki egyre inkább egyetért, ahogyan közeleg június 23., hogy ez egy történelmi jelentőségű döntés lesz a britek részéről. Az amerikaiak kezdik észrevenni, hogy Európa mélyreható változáson megy keresztül. Végignézték a görög pénzügyi válságról folyó, elhúzódó egyezkedést, és nap mint nap szembesülnek a menekültválsággal is. Úgyhogy az mindenki számára világos, hogy Európa kínlódik. De arról már nem vagyok meggyőződve, hogy azt is látják, milyen hatással lehet ez a transzatlanti kapcsolatokra, legyen szó a NATO-n belüli pozíciónkról, a biztonsági és a gazdasági helyzetünkről vagy a kereskedelmi és a befektetési kilátásainkról. Az biztos, hogy az Egyesült Államokban senki sem akar arra ébredni június 24-én, hogy az a rengeteg munka, amit az európai kapcsolatépítésbe minden szinten beleöltünk, értelmét veszíti, másképp fogalmazva veszélybe kerülnek ennek az erőfeszítésnek a eredményei.
**Joanna Gill, Euronews*:
Vagyis a jövő most a britek kezében van. Köszönöm az interjút, Heather Conley.