A hevesebbé váló áradások 1,3 milliárd ember lakóhelyét fenyegeti - ez a szám a migrációval és a városok növekedésével egyre jobban nő.
Az ENSZ klímaügyi tanácskozása a tavaly decemberben Párizsban tartott első forduló után Bonnban folytatódik. A németországi összejövetelnek aktualitást ad, hogy az idei év első négy hónapja volt a valaha mért legmelegebb tél.
A párizsihoz képest mind az április 22-i New York-i aláírás, mind a mostani bonni megbeszélés csendesebben zajlik, noha most már a megvalósításról esik szó.
– Ha tudni akarják, miért haladunk most nagyon gyorsan, az azért van, mert a fenyegetést most már mindenki ismeri. Mivel már mindenki tudja, mit kockáztatunk, megváltozott a lehetőségek dinamikája is – vélekedett az ENSZ klímaügyi titkárságának vezetője, Christiana Figueres.
A hétfőn kezdődött bonni tanácskozásra mintegy 2500 kormányhivatalnok érkezett, hogy 10 nap alatt a gyakorlatba is átültessék az eddigi megállapodásokat. A párizsi tárgyalásokon 200 ország képviselője volt jelen, legfőbb céljuk az volt, hogy 2020 után csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, és hogy a klímaváltozást a mezőgazdaság számára még elviselhető mértékű 2 Celsius-fok alatt tartsák.