NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kvótareferendum: túl az első akadályon

Kvótareferendum: túl az első akadályon
Szerzői jogok 
Írta: Tibor Vovesz
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Jóváhagyta a Kúria az Európai Unió kötelező betelepítési kvótáiról tartandó népszavazás kérdését.

A nemzeti szabadságharc folytatódhat, a legfelsőbb bírói testület jogerősen elutasította a kormány referenduma ellen benyújtott kifogásokat. Így jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) többségi véleményét, amely szerint a kabinet megfogalmazta kérdés közérthető, igennel vagy nemmel megválaszolható, és nem sért nemzetközi szerződést. A kérdés ugyanis – testület felfogása szerint – nem az Európai Unió egy hivatalát vagy magát az uniós tagságot érinti, így az Alaptörvénybe sem ütközik.

A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdés:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Hogyan tovább?

  1. A Kúria döntése megjelenik a Magyar Közlönyben
  2. Az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét
  3. A házelnök a következő ülésen bejelenti a kezdeményezést
  4. A Parlament 30 napon belül dönt a referendumról
  5. A parlamenti döntést 15 napon belül meg lehet támadni az Alkotmánybíróságnál
  6. Az Alkotmánybíróság 30 napon belül határoz
  7. Az államfő 15 napon belül tűzi ki az országos népszavazás időpontját
  8. A referendum időpontja a kitűzés után leghamarabb 70, legkésőbb 90 nappal lehet
  9. A referendumnak vasárnapra kell esnie

A Kúria több szempontból vizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy Rogán Antalnak joga volt a kormány nevében a népszavazási kezdeményezést benyújtani. Azt is megállapították, hogy a kérdés egyértelmű és megfelel a jogi előírásoknak, így például nemzetközi szerződéseket sem sért. Úgy ítélték, hogy a téma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ami szintén feltétele egy ilyen kezdeményezésnek.

Az NVB kérdést jóváhagyó határozatát magánszemélyek és két ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért, illetve a Magyar Liberális Párt támadták meg, ezért került a Kúriára az ügy. A liberálisok nem adják fel, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Egyebek mellett továbbra is azzal érvelnek, hogy a kormány kérdésének nincs értelme, hiszen az Európai Unió “nem ismeri a kötelező betelepítés fogalmát”, így ennek szerepeltetése a kérdésben értelmetlenné teszi azt.

Képek a 2015. szeptemberi budapesti menekültválságról (Fotók: Reuters, MTI)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén

Indul a hivatalos választási kampány, az ellenzéknek nem sok lehetősége lesz

Orbán a Fidesz-kampánynyitón: Brüsszel a tűzzel játszik, amit csinál, istenkísértés