Kvótareferendum: túl az első akadályon

Kvótareferendum: túl az első akadályon
Írta: Tibor Vovesz
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Jóváhagyta a Kúria az Európai Unió kötelező betelepítési kvótáiról tartandó népszavazás kérdését.

A nemzeti szabadságharc folytatódhat, a legfelsőbb bírói testület jogerősen elutasította a kormány referenduma ellen benyújtott kifogásokat. Így jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) többségi véleményét, amely szerint a kabinet megfogalmazta kérdés közérthető, igennel vagy nemmel megválaszolható, és nem sért nemzetközi szerződést. A kérdés ugyanis – testület felfogása szerint – nem az Európai Unió egy hivatalát vagy magát az uniós tagságot érinti, így az Alaptörvénybe sem ütközik.

A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdés:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Hogyan tovább?

  • A Kúria döntése megjelenik a Magyar Közlönyben
  • Az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét
  • A házelnök a következő ülésen bejelenti a kezdeményezést
  • A Parlament 30 napon belül dönt a referendumról
  • A parlamenti döntést 15 napon belül meg lehet támadni az Alkotmánybíróságnál
  • Az Alkotmánybíróság 30 napon belül határoz
  • Az államfő 15 napon belül tűzi ki az országos népszavazás időpontját
  • A referendum időpontja a kitűzés után leghamarabb 70, legkésőbb 90 nappal lehet
  • A referendumnak vasárnapra kell esnie
  • A Kúria több szempontból vizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy Rogán Antalnak joga volt a kormány nevében a népszavazási kezdeményezést benyújtani. Azt is megállapították, hogy a kérdés egyértelmű és megfelel a jogi előírásoknak, így például nemzetközi szerződéseket sem sért. Úgy ítélték, hogy a téma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ami szintén feltétele egy ilyen kezdeményezésnek.

    Az NVB kérdést jóváhagyó határozatát magánszemélyek és két ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért, illetve a Magyar Liberális Párt támadták meg, ezért került a Kúriára az ügy. A liberálisok nem adják fel, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Egyebek mellett továbbra is azzal érvelnek, hogy a kormány kérdésének nincs értelme, hiszen az Európai Unió “nem ismeri a kötelező betelepítés fogalmát”, így ennek szerepeltetése a kérdésben értelmetlenné teszi azt.

    Képek a 2015. szeptemberi budapesti menekültválságról (Fotók: Reuters, MTI)

    A cikk megosztásaKommentek

    kapcsolódó cikkek

    Európa egyre megengedőbb az eutanáziát illetően, és ez reményt ad Karsai Dánielnek is

    Játékkuckó nyílt az ukrán menekült gyerekek számára Budapesten

    Cseh Tamás története és dalai érkeznek a Budapest Kongresszusi Központba