Jóváhagyta a Kúria az Európai Unió kötelező betelepítési kvótáiról tartandó népszavazás kérdését.
A nemzeti szabadságharc folytatódhat, a legfelsőbb bírói testület jogerősen elutasította a kormány referenduma ellen benyújtott kifogásokat. Így jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) többségi véleményét, amely szerint a kabinet megfogalmazta kérdés közérthető, igennel vagy nemmel megválaszolható, és nem sért nemzetközi szerződést. A kérdés ugyanis – testület felfogása szerint – nem az Európai Unió egy hivatalát vagy magát az uniós tagságot érinti, így az Alaptörvénybe sem ütközik.
A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdés:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Hogyan tovább?
- A Kúria döntése megjelenik a Magyar Közlönyben
- Az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét
- A házelnök a következő ülésen bejelenti a kezdeményezést
- A Parlament 30 napon belül dönt a referendumról
- A parlamenti döntést 15 napon belül meg lehet támadni az Alkotmánybíróságnál
- Az Alkotmánybíróság 30 napon belül határoz
- Az államfő 15 napon belül tűzi ki az országos népszavazás időpontját
- A referendum időpontja a kitűzés után leghamarabb 70, legkésőbb 90 nappal lehet
- A referendumnak vasárnapra kell esnie
A Kúria több szempontból vizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy Rogán Antalnak joga volt a kormány nevében a népszavazási kezdeményezést benyújtani. Azt is megállapították, hogy a kérdés egyértelmű és megfelel a jogi előírásoknak, így például nemzetközi szerződéseket sem sért. Úgy ítélték, hogy a téma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ami szintén feltétele egy ilyen kezdeményezésnek.
Az NVB kérdést jóváhagyó határozatát magánszemélyek és két ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért, illetve a Magyar Liberális Párt támadták meg, ezért került a Kúriára az ügy. A liberálisok nem adják fel, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Egyebek mellett továbbra is azzal érvelnek, hogy a kormány kérdésének nincs értelme, hiszen az Európai Unió “nem ismeri a kötelező betelepítés fogalmát”, így ennek szerepeltetése a kérdésben értelmetlenné teszi azt.
Képek a 2015. szeptemberi budapesti menekültválságról (Fotók: Reuters, MTI)