A török kormányfő a házelnök minapi felvetésére válaszolt.
A török kormányfő visszautasította annak lehetőségét, hogy az új török alkotmány szakítson az állam és az egyház szétválasztásának gyakorlatával.
Azt, hogy Törökországot az alkotmánytervezetben muzulmán államként határozzák meg, a házelnök vetette föl a hét elején.
Ismail Kahraman azóta valamelyest visszavonult: azt mondja, ez az ő magánvéleménye.
A miniszterelnök ennek ellenére kitért a kérdésre szerdán. Ahmet Davutoğlu úgy fogalmazott, hogy a szekularizáció az új török alaptörvény egyik alaptétele, amely minden török állampolgár számára garantálja a vallásszabadságot, az államot pedig egyenlő távolságra tartja a különböző felekezetektől. Hozzátette, hogy a tervezet a szabadelvű szekularizációra helyezi a hangsúlyt az autoriter szekularizációval szemben.
A több mint tíz éve kormányzó AKP (Igazság és Fejlődés pártja) már akkor alkotmánymódosítást tervezett, amikor elnöke – így az ország miniszterelnöke is – Recep Tayyip Erdoğan volt. Ahhoz, hogy az iszlám szokásjogot egyre nagyobb mértékben érvényesítsék a mindennapokban – eddig elsősorban a nők életében -, nem volt szükség új alkotmányra. Ahhoz viszont, hogy az elnöki jogkört – amit az azóta elnökké választott korábbi kormányfő gyakorol – szélesítsék, újra kell írni az alaptörvényt Törökországban.
Az ottani parlament 550 mandátumából az AKP 317-et szerzett meg tavaly ősszel a megismételt választásokon, ahol – szemben fél évvel korábbi kudarcával -, sikerült parlamenti többséghez jutnia. Ahhoz, hogy az alkotmánytervezetről referendumot írhasson ki, a kormánypártnak 330 szavazatra lesz szüksége, vagyis ellenzéki képviselőket is meg kell nyernie az ügynek.
Törökország NATO-tag, és be akar kerülni az Európai Unióba is, úgyhogy már csak ezért kénytelen lesz megőrizni rokonságát a nyugati típusú demokrácia értékrendjével.