Az úgynevezett Panama-papírok, vagyis a Mossack Fonseca ügyvédi iroda több mint 11,5 millió dokumentuma szivárgott ki vasárnap. Ezzel a panamai
HIRDETÉSAz úgynevezett Panama-papírok, vagyis a Mossack Fonseca ügyvédi iroda több mint 11,5 millió dokumentuma szivárgott ki vasárnap. Ezzel a panamai adóparadicsomban bejegyzett cég több százezer ügyfelének ügyletei kerültek nyilvánosságra.
A papírok csaknem 40 éves időszakot ölelnek fel, 1977-től egészen múlt decemberig.
A dokumentumokat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége és világszerte mintegy 370 újságíró vizsgálja.
Az ügyvédi irodától megszerzett dokumentumok szerint a világ sok volt és mostani vezetője, üzletemberek, hírességek, sportolók, bűnözők Panamában vagy más, hasonlóan enyhén szabályozott joghatóságú országokban bejegyzett titkos fedőcégekbe rejtették el vagyonukat.
Stefan Grobe, Euronews:
– Velünk van Marina Walker Guevara, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának
igazgatóhelyettese. Marina, köszönöm, hogy időt szán ránk. Mint igazgatóhelyettes mi volt a szerepe a tényfeltárásban?
Marina Walker Guevara, ICIJ igazgatóhelyettes
– Én voltam a projektmenedzser. Ez a hatalmas nyomozás rengeteg koordinációt igényelt a kultúrák, időzónák és újságírók között. De rájöttünk, hogy az egyetlen módja annak, hogy kezelni tudjunk egy ekkora adatmennyiséget, az, hogy a lehető legtöbb helyi partnert szerezzük világszerte, akik valóban kibányásszák az információt, és megtalálják az összefüggéseket. Ők azok, akik tudják, mi számít melyik igazságszolgáltatásnak. Szóval érdemes volt, megérte a stresszt és a kockázatot, amelyet azzal vállaltunk, hogy megosztottuk az információt olyan sok újságíróval világszerte.
Stefan Grobe, Euronews:
– Kérem, beszéljen a nyomozásról, amely egy évig tartott és ez idő alatt nem szivárgott ki semmi. Hogyan érték ezt el?
Marina Walker Guevara, ICIJ igazgatóhelyettes:
– A konzorcium előnye, hogy ez egy meglévő újságírói hálózat. Ismerjük egymást – már dolgoztunk együtt korábban a Swissleaks-ben, a Luxleaks-ben, és sok más hasonló tényfeltárásban. Megbízunk egymásban, és tudjuk, hogy ha valamelyikünk elárul valamit, ha megszegjük az egyezséget, amely a résztvevők között jött létre, akkor az az ember soha többé nem dolgozhat velünk, és akkor nagyot veszít.
Ha a konzorcium egyedül lépett volna, vagy ha a Süddeutsche Zeitung Németországban egyedül lépett volna, akkor az egész ügy hatása a tizede vagy még kisebb lehetett volna ahhoz képest, amit most értünk el azzal, hogy egyszerre hoztuk nyilvánosságra a sztorit Kínától Chiléig.
Stefan Grobe, Euronews:
– Megkereste Önöket bármelyik kormány, hogy segítsenek a bűnözőkkel szembeni eljárásban?
Marina Walker Guevara, ICIJ igazgatóhelyettes:
– Gyakran megkeresnek minket a kormányok azzal, hogy együtt akarnak velünk működni, és betekintést szeretnének nyerni a dokumentumainkba. És mi mindig azt mondjuk nekik: köszönjük, nem.
Hiszünk abban, hogy nem egy kormányzati szerv vagyunk. Véleményünk szerint a kormányoknak megvannak a maguk forrásai, és nagyon agresszívan kéne az adóparadicsomok használatával kapcsolatban nyomozniuk. Közülük néhányan elég gyakran nem teszik ezt meg. Néhányuknak érdekeik fűződnek az adóparadicsomokhoz. Ez nagyon komoly probléma. A küldetésünk, hogy olyan függetlenek legyünk, amennyire csak lehetséges, és olyan agresszívak, amennyire lehetséges az igazság keresésében és az oknyomozó újságírói munkánk során.
Stefan Grobe, Euronews:
HIRDETÉS– A nagy nemzetközi bankok fontos szerepet töltenek be az offshore-ügyletekben. Közülük néhányan azt mondták, hogy a tények, amelyeket Önök feltártak, régiek. Mit gondol erről?
Marina Walker Guevara, ICIJ igazgatóhelyettes:
– Láttunk bankokat offshore cégeket alapítani még 2015-ben is. Igaz, hogy miután az amerikai hatóságok rászálltak a különböző bankokra, különösen a svájciakra, az offshore vállalatokat is használó pénzintézetek száma csökkent. De azt is észrevettük, hogy megváltoztatják a módszerüket, és néhány esetben megengedték az olyan közvetítő cégeknek, mint amilyen a Mossack Fonseca vagy más jogi cégek világszerte, hogy intézzék el a munkának ezt a részét. Így a pénzintézeteknek nem kell többé közvetlen módon segíteni ügyfeleiknek abban, hogy offshore-cégeket alapítsanak. Ugyanakkor a bankok továbbra is fenntartják a bankszámlákat ezen cégek számára. Szóval közülük néhányan agresszívabb lépéseket tettek. Szerintem a bankok általánosságban ma már keményebb kérdéseket tesznek fel, és egy kicsit komolyabban veszik az átvilágítást. De azt nem gondolom, hogy teljesen felszámolták a kapcsolataikat az offshore világgal. Ez csaknem lehetetlenség lenne számukra, mert sok olyan kliensük van, aki keresi a titoktartásnak ezt a formáját.