Hogyan védi egy teokrácia legfőbb emberi jogi vezetője fiatalkorúak kivégzését, a közösségi oldalak blokkolását és a nemzeti vagyon titkos tárgyalásokon történő eladását?
HIRDETÉSKét éve készítettünk interjút Mohammad Dzsavad Laridzsanival, az iráni Emberi Jogok Tanácsának elnökével. Akkor az állami szervek és az igaszágszolgáltatás sorozatos emberi jogsértéseiről kérdeztük. Változást ígért. Az ENSZ és nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint viszont a helyzet inkább romlott.
Euronews: - Doktor Laridzsani, az elmúlt évben 900 kivégzést tartottak Iránban, a kivégzettek egy része fiatalkorú volt, aki még gyerekként elkövetett cselekményekért halt meg.
Mohammad Dzsavad Laridzsani: – A kivégzéseket Iránban a törvény szabályozza. Ezeknek az eseteknek a 90%-a kábítószerrel kapcsolatos ügyekkel függ össze.
- Az Amnesty International szerint jelenleg 160 fiatalkorú vár kivégzésére, van köztük olyan, aki már hét éve. Ön szerint milyen a halálbüntetés árnyékában felnőni?
- Először is óriási fogalmi különbség van egy gyermek és egy kiskorú között.
- A tizenhét éveseket a nemzetközi emberi jogi konvenció fiatalkorúnak tekinti.
- A fiatalkorú adott esetben pár hónapra is lehet attól, hogy teljes jogú felnőtté váljon. Egy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy alapesetben nem kaphat halálbüntetést, kivéve ha a bíró úgy ítéli meg, hogy képes volt belátni a tette következményeit.
- Hogyan mondhatja meg egy bíróság, hogy két-három évvel korábban egy adott személy, adott feltételek között elég érett volt-e ehhez?
- A cselekmény elbírálása nem három évvel később kezdődik, mert az igazságszolgáltatás azonnal elkezdi az eljárást. A legtöbb esetben egy pszichológust, egy orvost rendelnek ki, hogy mondjon véleményt a terhelt fizikai és mentális állapotáról.
- Hadd hozzam fel Szaman Nasszim esetét, akit tizenhét évesen tartóztattak le, és tavaly, tizennyolc évesen végezték ki, a következő bűncslekményért: ellenséges viszony Istennel. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy Isten nem tudja magát megvédeni egy gyerekkel szemben?
- Ez egy összefoglaló kategória, a bűncselekmények meghatározott köre halállal is büntethető, Nasszimot terrorista cselekmények közben értük tetten.
- Laridzsani úr, mindent összevéve, amikor tizenhat-tizennyolc éves volt, nem követett el olyan tévedést, amit ma már megbánt?
- Én is követek el hibákat, és olyankor azt mondom: istenem, bárcsak ne csináltam volna ezt. Az iráni büntetőpolitika nem a bosszúra, hanem a rehabilitációra alapul.
- Ezért végeznek ki a fiatalkorúakat?
- Ezért van, hogy számos esetben kivételt tesz velük a törvény. A terrorista tevékenység kivétel a kivétel alól.
- Váltsunk témát: szólásszabadság. A Facebookot blokkolják, a bloggereket rutinszerűen letartóztatják, a rendszer kritikáját súlyos büntetéssel sújtják.
- A szólásszabadság sehol nem korlátlan a világon, ez nem lenne ésszerű. Az emberek minden oldalról nyugodtan kritizálhatják a kormányt a közügyekkel kapcsolatban…
- Térjünk át a választások kérdésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a mérsékeltek és a reformpártiak többségbe kerültek a parlamentben, ugyanakkor ez nem jelent lényegi változást, hiszen az Őrök Tanácsának minden törvény esetében vétójoga van, és az Őrök Tanácsában konzervatívok ülnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen mindegy, mit akar a parlament.
HIRDETÉS- Az Őrök Tanácsának nem az a dolga, hogy beavatkozzon a döntésekbe, mindössze két dologra kell figyelniük. Arra, hogy egy adott törvény összhangban áll-e az Alkotmánnyal, illetve az iszlám vallás szellemével. A Tanács a törvényhozási folyamat kiegészítő lépcsője, a cél az alkotmányosság biztosítása.
- Lépjünk tovább a gazdaságra. Irán megnyitja kapuit az olyan nagy nemzetközi energiacégek előtt, mint a British Petrol és a Royal Dutch. Miért titkolózás közepettte, zárt ajtók mögött zajlanak ezek a tárgyalások? Az olaj nemzeti vagyon, minden cseppje az iráni népé. Miért nem szerezhetnek tudomást arról, milyen feltételekkel adják el a vagyonukat?
- A megállapodás megkötése a kormány feladata, és tárgyalási folyamat során sehol nem szokás mindent nyilvánosságra hozni.
- Az embereknek joguk van ehhez, ellenkező esetben könnyen vádolhatják az iráni hatóságokat és tárgyalókat vesztegetéssel vagy korrupcióval.
- A vesztegetés a korrupció része, a világban mindenütt előfordul. Mi sem vagyunk rá immunisak, függetlenül attól, hogy a tárgyalások nyilvánosak-e vagy nem. A rendszerben meglévő biztosítékoknak kell megakadályozniuk a korrupciót…
HIRDETÉS- Vannak ilyen biztosítékok jelenleg Iránban?
- Igen, erősen harcolunk a korrupció ellen, de ez nemzetközi, globális jelenség. Eltörölni nem tudjuk, de próbáljuk a minimumra szorítani.
- Ön a Legfelsőbb Vezető külügyi tanácsadója is. Meg tudja mondani, miért vonta ki Irán majdnem az összes katonáját Szíriából, miért csak hétszáz katonai tanácsadót hagyott ott? Milyen alkut kötöttek a többi régiós hatalommal?
- Soha nem küldtünk oda katonákat. Semmi nem változott, ugyanúgy segítjük Szíriát a szuverenitás és a területi egység megőrzésében, mint korábban.
- Hogyan hatott ez a Törökországhoz és Szaúd-Arábiához fűződő kapcsolatukra?
HIRDETÉS- Az ember nem választhatja meg a szomszédait. Meg tudjuk védeni magunkat, de ez nem elég. Tennünk kell az ellen, hogy a régió káoszba süllyedjen.
*- A magát Iszlám Államnak nevező dzsihadista terrorszervezet meglehetősen hasznosnak bizonyult: eladta azt az olajat, amely különböző okokból, például a szankciók miatt nem lett volna könnyen eladható, Vannak saját bankjai, ami megkönnyíti a pénzügyi tranzakciókat, tehát ha a koalíció, Iránnal az élen meg akarná semmisíteni az Iszlám Államot, nem lenne nehéz dolga.
- Szerintem az, amit ön mond, az ottani valóság iróniája. Ezeket a parazitákat politikai és gazdasági célok érdekében hozták létre. Ez új helyzet, de hiszek abban, hogy bárki hozta is létre az Iszlám Államot, bárki finanszírozza és támogatja őket, az óriási árat fog ezért fizetni. Akár az Egyesült Államok, akár az Egyesült Királyság, akár egy régiós ország az, ennek nem lesz számára pozitív hozadéka.