NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Halálos veszélyt jelentenek az aszteroidák?

Halálos veszélyt jelentenek az aszteroidák?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Március 5-én egy 30 méter átmérőjű aszteroida repül el a Földhöz meglehetősen közel, bár azt még nem tudjuk, mennyire közel is pontosan. Ez az a

HIRDETÉS

Március 5-én egy 30 méter átmérőjű aszteroida repül el a Földhöz meglehetősen közel, bár azt még nem tudjuk, mennyire közel is pontosan. Ez az a fajta aszteroida, amely jelentős károkat okozhat, sőt emberéletet is kiolthat, ha eltalálja bolygónkat.

Jeremy Wilks, Euronews: – Itt van velünk az Európai Űrügynökségtől (ESA) Michael Kahn szakértő. Mennyiben jelent ez az aszteroida veszélyt most?

Michael Khan, Európai Űrügynökség (ESA): – Az a probléma ezzel az aszteroidával, hogy nem tudunk túl sokat róla. Megközelítőleg ismerjük a pályáját. Még azt sem tudjuk, hogy milyen nagy, csak annyit tudunk, hogy valahol 20 és 50 méter között van az átmérője. De ismerjük a pályájának a kiterjedését, és ez elég ahhoz, hogy azt mondjuk, nem fogja eltalálni a Földet most márciusban. Két találkozásra számítunk ebben az évszázadban, és valószínűleg legközelebb sem csapódik be a bolygónkba a következő aszteroida.

Jeremy Wilks, Euronews: – Mi történik, ha egy ekkora méretű aszteroida eltalálja a Földet?

Michael Khan, ESA: – Nos, ez bizonytalan. Valószínű, hogy ha a mérete kisebb átmérőjű, akkor csak felrobban az atmoszférában, mint az, amelyik Cseljabinszk fölött érkezett a légtérbe pár évvel ezelőtt. Az felrobbant, és okozott károkat is, de szerencsére senki sem sérült meg. De elképzelhető az is, hogy becsapódik a felszínbe, ahol kráter keletkezik, és akkor komoly problémákkal kell szembenéznünk, károkkal, és talán sok ember meg is hal.

- Általában véve mennyiben jelentenek veszélyt számunkra az aszteroidák most?

- Az aszteroidák mindig is veszélyt jelentettek a Földre. Ha megnézzük a földfelszínt, mindenütt láthatók a jelei. De szerencsére minél nagyobb a hatása, minél több kárt okoz, annál ritkábban következik be. Szóval ez nem egy nagyon valószínű esemény, de ha nagy hatása van, akkor annak következményei is vannak, ami maga után vonhatja a civilizáció végét is, mint tudjuk. De ez nem valószínű, hogy bekövetkezik. Minden az aszteroida méretén múlik. Ha mondjuk egy 1 kilométer átmérőjűről beszélünk, akkor annak globális következményei lennének.

- Mit tehetünk ezzel kapcsolatban?

- Két dolgot tehetünk. Az első, amit mindig tenni kell, hogy megértjük, milyen nagy a probléma, és megpróbáljuk lekövetni és megérteni az ellenséget alapvetően. Tehát nekünk le kell követnünk az aszteroidákat, és ezt meg is tesszük. Vannak teleszkópjaink, amelyek az eget figyelik ebből a célból, és amikor látnak valamit, ami aszteroidának tűnik, tehát mozog, akkor begyűjtik az adatokat a számítógépekből, és beteszik ezeket egy adatbázisba, amit folyamatosan frissítenek. Így tudjuk, hogy hol tart épp most, és hol lesz egy évszázadon belül. De ennek vannak korlátai. A kisebbeket nem tudjuk észrevenni. Tehát a kisebbek okozhatnak gondot, mivel sötétek, néhányuk a Nap irányából érkezik, mint ez is, amiről most szó van. A gond az, hogy ezeket nem lehet észlelni, és mindig fönnáll a kockázat, amit nem tudunk csökkenteni.

- Igen, mert a Cseljabinszki aszteroida a Nap felől érkezett. Nem láttuk, hogy jön. Nincs semmi, amit tehetünk?

- Igen, valóban van egy szürke zóna, és valószínűleg néhány esetben nem is tudunk mit tenni. Talán 50 év múlva majd tudunk.

- És mi lenne az?

- Talán lesznek teleszkópjaink, amiket pályára állítunk, a Nap körüli pályára és más pozíciókra, és azok képesek lesznek észlelni ezeket. Tehát különböző teleszkópjaink lennének, amik ugyanazt a területet figyelnék az égen, és akkor látnánk az objektumokat vagy lehetne radarunk az űrben, és akkor még kisebb tárgyakat is fel tudnánk deríteni mint például a 10 méteres vagy annál kisebb méretűeket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

GN-Z11, a csecsemőgalaxis

Holdbázis - egy hosszú út kezdete

Kellemes az élet a világűrben, csak az időjárás hiányzik