EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Valóban „elveszik a munkát” a menekültek?

Valóban „elveszik a munkát” a menekültek?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az IMF tanulmánya szerint a migránsok olyan rosszul fizetett munkát kaphatnak, amilyet a helyiek amúgy sem végeznének el.

HIRDETÉS

Csaknem 4 millió menekült érkezhet Európába a következő három évben. Az őket befogadó országok gazdasága profitálhat a beáramló friss munkaerőből – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya, amelyet Christine Lagarde ügyvezető igazgató mutatott be a davosi világgazdasági fórumon.

Az immár öt éve tartó véres szíriai polgárháború miatt az ország lakosságának jelentős része kényszerült, illetve kényszerül elhagyni otthonát. Az Európai Unióban tavaly többen kértek menedéket, mint az elmúlt harminc esztendő bármelyikében.

Vajon mit kezd az EU a beáramló tömeggel? Hónapok óta ez a kérdés foglalkoztatja az európai közvéleményt. A tanulmány készítői szerint az a legfontosabb, hogy a befogadó államok minél hamarabb integrálják az újonnan érkezőket a munkaerőpiacra, mert így elkerülhető a kirekesztés és a gettósodás, másrészt ezzel ellensúlyozni tudják az európai társadalmak öregedését.

#Refugees to provide economic boost to #EU nations, IMF study shows https://t.co/brFV6QmSxP via IanWishart</a> <a href="https://t.co/twuYDUEztk">pic.twitter.com/twuYDUEztk</a></p>&mdash; Forward Guidance (ecoeurope) 20. Januar 2016

Az IMF számításai szerint a GDP 2016-ban 0,09, 2017-ben pedig 0,13 százalékkal lesz magasabb az EU egészében a menekültekkel, mint nélkülük. 2020-ra ez a plusz eléri a GDP 0,25 százalékát, ami az utóbbi években szerényen teljesítő európai gazdaságban nem is kevés.

Policies that help refugees find jobs quickly will benefit receiving countries in the EU: IMF study https://t.co/W2Fz3K9blr

— IMF (@IMFNews) 20. Januar 2016

Ugyanakkor a kedvező hatások elsősorban azokban az államokban lesznek érezhetők, ahol a legtöbb menekültet fogadják be: Ausztriában, Svédországban és Németországban.

A tanulmány készítői vitába szállnak azzal a közkeletű nézettel is, hogy „a bevándorlók elveszik a munkát”, mert az újonnan érkező, a befogadó ország nyelvét alig beszélő migránsok jobbára csak olyan rosszul fizetett munkát kaphatnak, amilyet a helyiek amúgy sem végeznének el.

Németországban például a németül nem beszélő bevándorlók érkezésük évében 30 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a hazaiak, és a munkanélküliség is magasabb a körükben. A bérek közötti szakadék a letelepedés után évente átlagosan 1 százalékponttal szűkül, de ez a kiegyenlítődés idővel lassul, így a bevándorlók jövedelme gyakorlatilag sohasem éri el a helyi átlagot.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Olaf Scholz: Németország tovább halad a migráció kezelésében

Szemtanúk szerint a görög parti őrség tagjai több menekültet is a tengerbe hajítottak

Ellentétes álláspont: az olasz bíróságok a kormánnyal szemben védik a menekülteket segítő civileket