Csökkentette a világgazdaság növekedési ütemével kapcsolatos várakozását a Nemzetközi Valutaalap, a tavaly októberi előrejelzéséhez képest 0,2
HIRDETÉSCsökkentette a világgazdaság növekedési ütemével kapcsolatos várakozását a Nemzetközi Valutaalap, a tavaly októberi előrejelzéséhez képest 0,2 százalékkal. A World Economic Outlook jelentés szerint idén 3,4 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal bővülhet a világgazdaság.
Persze ez változhat, ha a kulcsfontosságú problémákat nem oldják meg az országok, de egy esetleges gazdasági vagy politikai sokk is gátolhatja a növekedés ütemét.
Az Egyesült Államok GDP-je 2,6 százalékkal, az eurózónáé 1,7 százalékkal nőhet. Kína gazdasági teljesítményén nem változtatott az IMF az utolsó előrejelzéséhez képest, maradt 6,3 százalék.
A fejlett gazdaságok közül az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia és Spanyolország gazdasági növekedését látja úgy az IMF, hogy meghaladja a 2 százalékot. A feltörekvők közül viszont többen komoly gondban maradnak. Brazília, a belpolitikai bizonytalanság és a korrupciós botrányok miatt idén sem tud kilábalni a recesszióból, a gazdasága várhatóan 3,5 százalékkal zsugorodik, de a növekedés még 2017-ben sem tér vissza. A nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt szenvedő orosz gazdaság sem lábal ki a recesszióból, de jövőre már növekedési pályára állhat.
A kínai GDP tavaly 6,9 százalékkal nőtt, vagyis nem érte el Peking 7 százalékos célját. 2014-ben még 7,3 százalékos volt a növekedés. A nyersanyagok iránti csökkenő kereslet miatt a árupiacokon jelentősen estek a világpiaci árak.
Az IMF kutatási igazgatója szerint Kínán az látszik, hogy egy átmeneti időszakban van. Az eddig export- és befektetésfüggő gazdasága a belső fogyasztás és a szolgáltató szektor felé fordul, a hagyományos feldolgozóipar kárára.
A helyzetet bonyolítja Peking kiismerhetetlen pénzügyi politikája is.
Maurice Obstfeld szerint a kínai hatóságoknak világosabban kellene kommunikálniuk monetáris döntéseiket a piac felé.
Kína, mivel a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője, komoly aggodalommal tölti el a befektetőket, ami a tőzsdei mozgásokban is megmutatkozik.
A másik fontos mozgatórugója a világgazdaságnak az amerikai kamatemelés. A dollár erősödött, a befektetők pedig hajlamosak arra, hogy megváljanak kockázatos eszközeiktől és pénzüket biztonságos eszközökbe fektessék, mint az amerikai, a brit vagy a német állampapírok, esetleg az arany.
Az erős dollár nehezít azon országok helyzetét is, amelyek adósságait dollárban mérik, mivel a törlesztés drágul.
Az IMF Magyarország esetében nem változtatott 2015. októberi előrejelzésén, a GDP növekedését 3 százalékra várják idén, jövőre pedig 2,5 százalékra.
*Euronews:
Velünk tart az IMF kutatási igazgató-helyettese Londonból, Gian Maria Milesi-Ferretti, aki a World Economic Outlook egyik szerzője is.
A Peking által kiadott adatok összhangban vannak az IMF becslésével, akárcsak a gazdaság lassulásával. Ennek ellenére Kína átmeneti időszaka sokakat megrémiszt. Hogyan működik az új normális, és hogyan befolyásolja ez a világgazdaságot.*
Gian Maria Milesi-Ferretti, kutatási igazgató-helyettes, IMF: – Az egyik legfontosabb hatása a nyersanyagok iránti csökkenő kereslet, főleg a fémek iránt, ami az árupiacon okozott éles zuhanást, már ami a nyersanyagok világpiaci árát illeti. És persze ez hatott a kitermelő országok gazdaságára is.
Általánosságban beszélve, ha kevesebb a beruházás Kínában, csökken a tőkejavak importja, ami hatással van az exportáló országokra. A kínai gazdaság méretei miatt ennek persze következményei lesznek a pénzügyi piacokon is, de bizonytalanságot hoz az is, hogy a kínai politikusok miként reagálnak az „új normálisra”.
*Euronews:
Úgy tűnik az olajárak esésének soha nem lesz vége, főleg, ha Irán is visszatér a világpiacra. Az IMF hogyan látja az árupiac változását, milyen hatással lesz ez a globális növekedésre?*
Gian Maria Milesi-Ferretti: – Az amerikai palaolaj kitermelés rugalmasabban állt a piac változásához, mint azt sokan várták. Arra számítottak, hogy ezen árak mellett a kitermelés összeomlik. A beruházások bedőltek, de a kitermelés tartja magát. Ennek eredménye a nyersolaj túlkínálat. Az olaj alacsony árán nyernek az importőrök, és ez jó hír például az amerikai, az európai, vagy akár az indiai fogyasztóknak is. Ám gondokat okoz a kőolaj-exportáló országoknak, néhányuk már elég válságos helyzetben van.
HIRDETÉS*Euronews:
Az orosz gazdaság várhatóan idén is zsugorodik. Ön szerint ez befolyásolhatja a környező európai országok növekedési ütemét is? *
Gian Maria Milesi-Ferretti: – Igen, természetesen. A határokon átívelő hatások főleg azokban az országokban lesz látható, amelyek egykor a Független Államok Közösségéhez tartoztak. Ezek nagyon szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak Oroszországgal. Állampolgáraik közül sokan pont Oroszországban dolgoznak, és hazautalják fizetésüket. Közép-Kelet Európát illetően jó növekedésre számítunk, ám az is világos, hogy az orosz gazdaság gondjai rájuk nézve is veszélyt jelentenek.