Az iráni nukleáris programról szóló végső megállapodást a jövő héten kezdik kidolgozni, legalábbis az iráni külügyminiszter, Mohamad Dzsavad Zarif
HIRDETÉSAz iráni nukleáris programról szóló végső megállapodást a jövő héten kezdik kidolgozni, legalábbis az iráni külügyminiszter, Mohamad Dzsavad Zarif szerint.
Bár a Hatok és Irán közötti lausanne-i tárgyalások eredményeként létrejött keretegyezményt történelminek nevezték az iráni és az amerikai hatóságok, a reakciók mindkét oldalon azt mutatták, hogy komoly nehézségeket kell még leküzdeniük.
Összefoglaljuk, hogy melyek a fő kérdések, amelyeket a végső megállapodáshoz rendezni kell:
1. A szankciók feloldása
A fő kérdés az, mikor szüntessék meg a gazdasági, pénzügyi és olajkorlátozásokat Iránnal szemben. Az Iszlám Köztársaság azt szeretné, hogy a szankciókat azonnal oldják föl, az egyezmény aláírása után. Az 5+1-es Csoport (az öt állandó BT-tag és Németország) viszont kitart amellett, hogy csak fokozatosan számolják föl a büntetőintézkedéseket, amint Irán teljesíti vállalásait.
2. Nemzetközi és “egyoldalú” szankciók
Különbség van a nemzetközi és az egyoldalú szankciók megítélésében is. Irán ellen büntetőintézkedéseket hozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Teheránnak az az álláspontja, hogy ha a BT a szankciók feloldásáról dönt, akkor az az amerikai és az európai intézkedésekre is vonatkozzon.
3. Felügyelet
A lausanne-i keretegyezmény szerint Irán elfogadta, hogy csatlakozik az atomsorompó egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, és elismeri a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség illetékességét felügyelő testületként. Teherán ugyanakkor közölte, hogy nem fogadja el katonai létesítményeinek korlátlan felügyeletét.
4. A parlamentek szerepe
Az amerikai kongresszus és az iráni parlament egyaránt arra hivatkozik, hogy a nép képviselőiként kell, hogy legyen beleszólásuk, vagyis jóvá kell hagyniuk a végső megállapodást. A törvényhozó hatalmak szerepe része lehet a következő tárgyalásoknak.