Mindenki méltatja, aki csak számít - nincs könnyű dolguk. Günter Grassnak nehéz lesz skatulyát találniuk.
A 87 évesen elhunyt német író, költő, képzőművész, politikai aktivista megosztó személyisége halálában is zavarba ejti a világot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Günter Grass pipázik, Günter Grass dedikál, Günter Grass a német szocdemek kampányrendezvényén, első regénye, a Bádogdob Oscar-díjas filmváltozatának egy-egy snittje – ezek a képek most újból bejárják a világsajtót.
A nekrológok igyekeznek tárgyilagosak maradni, vitathatatlan írói munkássága mellett felidézik közszereplésének máig vitatott momentumait.
Ezek egyike volt, hogy verset írt arról, milyen fenyegetőnek látja a követhetetlenül terebélyesedő izraeli nukleáris arzenált.
Ez még tőle is sok volt. Habár a nemzetközi közélet hozzászokott Günter Grass keresetlen állásfoglalásaihoz, ezúttal nem volt bocsánat, Izrael nemkívánatos személynek nyilvánította.
A német belpolitikát sem kímélte: az egyesítéskor síkra szállt azért, hogy az NDK-t a Nyugat értékén kezelje. Később szót emelt az egyre kifejezettebb idegengyűlölet ellen. Ami szigorúan vett pártállását illeti, a szociáldemokraták köréhez tartozott gyakorlatilag közszereplése kezdetétől, vagyis a ’60-as évektől.
Németország szociáldemokrata külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier szerint egyfajta apafigura volt ő, aki sok tévelygőt terelt jó útra. Például azokat, akik a háború után a lehető leggyorsabban szerették volna elfelejteni az egészet.
Günter Grass pályafutásának legkritikusabb pillanata az volt, amikor 2006-ban megjelent, utolsó művében megírta, hogy tizenévesen a náci Waffen-SS tagja volt.
Arra, hogy miért várt 60 évet ezzel a vallomással, Günter Grass kitérő választ adott.