Egy éve kezdődött a kelet-ukrajnai válság

Európa- és Amerika-ellenes feliratok, orosz zászlók a tömegben. Félreérthetetlen jelei annak, hogy több ezer tüntetőnek nem tetszenek a Kijevben történtek: Janukovics elnök elűzése és a Nyugat felé fordulás. 2014. április 6-át írunk, a helyszín Donyeck.

Egy asszony nem is rejti véka alá véleményét. Szembeszállnak a fővárosiakkal, az új kijevi vezetést fasisztának tartják, és vámuniót akarnak Oroszországgal.

A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása reménnyel töltötte el Kelet-Ukrajna orosz-ajkú részét.

Egy másik tüntető a helyiek dilemmáját úgy írja le, hogy nem akarnak elszakadni, de nem tudják elfogadni az új kormányt és az oligarchák visszatérését a hatalomba.

Az orosz határhoz közeli Luhanszk-ban ugyanazon a napon, 2014. április 6-án a tömeg körbeveszi és lerohanja a biztonsági szolgálat épületét. A foglyok elengedését és az Oroszországhoz csatlakozásról döntő népszavazás kiírását követelik.

Hasonló a helyzet Harkivban és a nagyobb keleti városokban. A tüntetők éjszaka elfoglalják a helyi kormányzati épületeket.

Donyeckben az oroszbarátok a regionális parlament rendkívüli összehívását sürgetik. A napirenden az Oroszországgal való egyesülés szerepelne.

Másnap, április 7-én egy férfi kikiáltja a Donyecki Népköztársaságot.

Az akkori ukrán elnök, Alekszander Turcsinov szerint Oroszország áll a kelet-ukrajnai függetlenségi törekvések hátterében.

- Tegnap elkezdődött az Ukrajna elleni orosz hadművelet második fázisa. Ellenségeink ugyanazt a forgatókönyvet követik, mint amit a Krím félszigetnél. De nem fogjuk hagyni. Tegnap válságcsoportot alakítottunk és antiterrorista offenzívát indítunk azok ellen, akik fegyvert fognak – jelentette ki Kijevben az ukrán elnök.

Ezzel megkezdődik a kelet-ukrajnai válság, amely 2014. áprilisától kezdve olyan polgárháborús helyzethez vezetett, amelyet korábban senki sem tudott elképzeli Európa szélén.