Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Három óra alatt Londonból Japánba

Három óra alatt Londonból Japánba
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A mai utasszállító repülőgépek megbízhatóak és kényelmesek – de lehetnének-e gyorsabbak? A legújabb kutatások szerint többszörös sebességnövekedés is elérhető.

Egy japán-európai kutatási projekt a hangsebesség többszörösével történő polgári repülés különböző aspektusait vizsgálja a repülőgép alakjától az üzemanyagon át a felmerülő pénzügyi és környezetvédelmi költségekig.

– A nagy sebességű repülés célja a hagyományos gépekhez képest, hogy csökkentsük az utazás idejét, hogy az Európa és Japán közötti utat három óra alatt meg lehessen tenni – magyarázta az Euronews-nak Emmanuel Blanvillain, az Airbus Hikari nevű projektjének koordinátora

Az ilyen nagy sebességű repülőgéphez újfajta hajtómű kell, új anyagok és új formaúj anyagok és új forma – mindezeket japán és európai kutatók, illetve ipari partnerek szállítják.

– Elképzelhetők más formák, de sokban hasonlítani fog a hagyományos gépekre, kellenek ezek a hegyes szögek, az áramvonalas forma, máskülönben túl nagy lesz a légellenállás, a meghajtórendszer nem tud elég tolóerőt kifejteni, hogy felgyorsítsa a járművet – mutatta az egyik modellt Patrick Grühn, a nagy sebességű repülés aerodinamikájával foglalkozó kutatómérnök.

A méretarányos modelleket egy hatvan méter hosszú alagútba teszik, ahol a hiperszonikus utazásra jellemző extrém légnyomást modellezni lehet. A műszerek a másodperc töredéke alatt gyűjtenek nagy pontosságú aerodinamikai adatokat. De hogyan érzik majd magukat az utasok egy ilyen elképesztő gyorsasággal haladó repülőben?

– Érzésre ez nem lenne annyira más egy hagyományos repülőúthoz képest, csak az idő szempontjából szempontjából. A felgyorsulás ugyanis húsz-harminc percet venne igénybe. De így is lehet nyugodt a repülőút, élvezhető a gyorsulás, azzal megfejelve, hogy az ember átlépi a gép a hangsebesség határát – válaszolta meg a kérdést Johan Steelant repülőmérnök.

A legtöbb tervezői koncepció az utasokat a gép nagy részét elfoglaló üzemanyagtartályok mellé helyezi el. Több felmerülő megoldás közül a tudósok többsége a folyékony hidrogén mellett teszi le a voksát: nem keletkeztet szén-dioxidot és hűtésre is használható.

– Olyan hajtóművet fejlesztünk, ami a felszállástól eljuttatja a gépet Mach ötös sebességig. Ha Mach öttel repülünk, a motor nagyon felmelegszik, a mi megoldásunk szerint a forró levegőt a rendkívül hideg üzemanyaggal hűtenénk – mondta az Euronews-nak Hideyuki Tagucsi, a hajtóművek szakértője.

Egy másik szélcsatornában a tudósok olyan különleges kerámiákat tesztelnek, amelyek extrém magas hőmérsékletet is kibírnak. Ezek védik majd a gép elejét, amelyet a súrlódás több ezer Celsius fokra hevít. Az a cél, hogy csak egy kis felület melegedjen fel, hogy az utasoknak ugyanakkora hőterhelést kelljen csak elviselni, mint egy normál repülőút során.

A kutatások még a kezdeti fázisban tartanak, így 2040. előtt valószínűleg nem válthatunk jegyet hiperszonikus repülőgépre.