Decemberben spontán örömünnep kezdődött Havannában, mikor az amerikai és a kubai elnök egyszerre bejelentette; a két ország több mint fél évszázad
HIRDETÉSDecemberben spontán örömünnep kezdődött Havannában, mikor az amerikai és a kubai elnök egyszerre bejelentette; a két ország több mint fél évszázad után helyreállítja egymással diplomáciai kapcsolatait.
A szigetországban 1933-ban forradalom tört ki az éppen soros diktatúra ellen, az ország ura hamarosan Fulgencio Batista őrmester lett, akit 1940-ben államfővé választottak.
1952-ben az elnök államcsínye nyílt diktatúrát vezetett be. A sztrájkok és tüntetések, majd a Granma hajó 1956-os akciója után fegyveres harc kezdődött a diktatúra ellen, 1959-ben győztek a Fidel Castro vezette felkelők.
A hatalomra került forradalmárok külpolitikailag a Szovjetunió felé nyitottak. Mivel ez sértette az amerikai érdekeket, az Egyesült Államok gazdasági embargót rendelt el Kuba ellen, majd 1961 januárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat és megkezdte a katonai intervenció előkészítését.
A CIA Guatemalában 1500 kubai emigránst fegyverzett fel és képzett ki. 1961. április 17-én partra szálltak a sziget déli részén a Disznó-öbölnél.
A szovjet harckocsikkal és csehszlovák könnyűfegyverekkel felszerelt kubai hadsereg három nap alatt megsemmisítette az expedíciós erőket, amelynek tagjai közül 120 meghalt, 1200 fogságba esett.
Castro győzelme kemény csapás volt Kennedy elnökre. A forradalom szocialista fordulatot vett, a szigetre szovjet rakétákat kezdtek telepíteni. Az események egyenesen vezettek az 1962-es kubai rakétaválsághoz, a második világháború utáni legveszélyesebb, nukleáris háborúval fenyegető konfliktushoz.
Moszkva végül visszavonta a rakétáit, miután Washington szavatolta, hogy nem támadja meg Kubát.
Az Egyesült Államok John Kennedy elnök indítványára 1962. február 7-én rendelte el a csaknem teljes kereskedelmi embargót Kuba ellen.
Havanna 1982-ben felkerült a terrorizmus támogató országok listájára.
A hidegháború idején a szigetországot a Szovjetunió tartotta életben, de a “Vasfüggöny” leomlása után Oroszország elengedte Kuba kezét. Az életszínvonal drasztikusan zuhant az amúgy sem dőzsölő karibi országban.
Az évtizedek során politikai és gazdasági menekültek ezrei vágtak neki lélekvesztőkön a 150 kilométeres útnak a Mexikói-öbölben. Rengetegen nem érték el a floridai partokat.
Barack Obama és Raul Castro 2013 decemberében Nelson Mandela temetésén futott össz. A szimbolikus találkozása egy új korszak hajnalát hozta el az amerikai-kubai kapcsolatok terén.
Amerikai és kubai tisztviselők pénteken már második körben tárgyalnak az amerikai fővárosban, a két ország közti diplomáciai kapcsolatok javításáról. Washington abban is reménykedik, hogy sikerül megegyezni a nagykövetségek újranyitásáról az áprilisi panamai csúcstalálkozóig, ahol Barack Obama amerikai elnök és Raúl Castro kubai államfő újra személyesen találkozik majd egymással.