751 euróra (240 ezer forint) emelné a minimálbért, ingyenes egészségügyet és szociális étkezési jegyeket vezetne be Ciprasz
Akkor vált ismert politikussá, amikor a válság megosztottá tette a görög politikai erőket, és véget vetett az évtizedek óta állandósult kétpárti rendszernek. Alekszisz Ciprasz 1974-ben született Athénban, mérnöknek tanult.
a görög embereknek demokratikus úton kell eljutni a megoldásig, hogy maguk dönthessenek a jövőjükről
2009-ben a radikális baloldaliként emlegetett Syriza párttal került a parlamentbe, azóta vezetője a pártnak.
A 2010-től egyre keményebb gazdasági válság és egyre rosszabbodó pénzügyi helyzet éveiben folyamatosan hangoztatta, hogy a Görögországra kívülről nehezedő szigorú megszorítások ellen van.
- Bemutattuk az ajánlásunkat, miszerint a görög embereknek demokratikus úton kell eljutni a megoldásig, hogy maguk dönthessenek a jövőjükről, illetve népszavazáson mondjanak véleményt az intézkedésekről – mondta Ciprasz.
A Syriza 2009-ben a szavazatok 4,6 százalékát szerezte meg, 2012-ben 26,9 %-kal a legtámogatottabb ellenzéki párt lett, nem sokkal lemaradva a legnagyobb kormánypárt, a konzervatív liberális Új Demokrácia néppárt mögött.
Második legnagyobb parlamenti pártként a megszorításokat ellenezve utasította el a koalíciót a megszorító intézkedéseket támogató pártokkal a időközi választásokat követően.
- Ma utat nyitunk a remény felé, egy jobb holnap irányában, méltósággal és büszkén egyesítve embereinket – hangoztatta Ciprasz.
2014-ben az európai parlamenti választásokon a Syriza 26,57 százalékkal elsőségét ünnepelte. A közvéleménykutatások szerint is felzárkózott az országot vezető konzervatívokhoz.
Ekkor a kötelező megszorító intézkedések miatt az átlag görögök 40 százalékos jövedelemkiesést szenvedtek el, a munkanélküliség hivatalosan is elérte a 27 százalékot és az adósság a GDP-hez képest 177 százalékos volt.
A Syriza által javasolt programra azt mondták, hogy az azzal kapcsolatos tárgyalások már lezárultak.
A Syriza szerint a minimálbért 751 euróra (240 ezer forint) kellene emelni havonta, ingyenes egészségügyet és szociális étkezési jegyeket vezetnének be. Mindezek költsége 11-13 milliárd euróra becsülhető.
Mégis eközben Ciprasz nem beszél arról, hogy le kellene állni az adósság visszafizetésével, nem sürgeti a bankok államosítását vagy a privatizáció megfordítását.