Az ország lakosságának egynegyede menekült, ez komoly gondokat okoz a törékeny államban.
Az alig ötmilliós közel-keleti államban egymillió regisztrált menekült él, a regisztráció nélküliek száma további félmillió lehet. Ez az országban komoly feszültségeket kelt.
Egy férfi így magyarázta a helyzetét:
- Az ENSZ által elismert menekült vagyok. Van egy sorköteles korú fiam, aki nem jut ki az országból. Mivel az apja vagyok, elintézhetem a papírjait, de nem vagyok benne biztos, hogy utána visszaengednek-e.
Egy asszony még nem teljesen érti, hogy mi is történik: – Egyáltalán nem értem ezt a vízumügyet, a vízum három hónapig jó, aztán remélem minden rendben lesz. Semmi mást nem akarunk, csak hogy rendeződjenek a dolgok Kelet- és Nyugat Ghoutában, hogy végre visszamehessünk.
A menekültek nagy száma miatt Libanonban felmentek a lakbérek, sok helyen 10-15 ember is összezsúfolódik egy-egy szobában. Aki nem tud lakást bérelni, az sátrakban lakik.
Mostantól az országba csak indokolt esetben engedélyezik a belépést, a munkavállaláshoz pedig az kell, hogy egy libanoni támogassa a Szíriából érkező dolgozót.