HIRDETÉSEgyre több angol, német, holland, és amerikai utazik Szíriába azért, hogy a dzsihádisták ellen harcoló alakulatokhoz csatlakozzon.
James Hughes egy közülük. Az angliai Berkshire-ből származó 26 éves férfi korábban még Afganisztánban szolgált gyalogosként, most azonban úgy tudni, már Szíriában harcol, az ország északi részén fekvő Rojavában, az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet ellen harcoló kurdok, a Népvédelmi Egységek (YPG) tagjaként.
Facebook-adatlapja szerint Hughes három alkalommal is szolgált Afganisztánban, és idén lépett ki a hadseregből, öt év után. Posztjaiból az is kiderül, hogy Lanarkshire-ből származó barátjával, Jamie Readdel együtt harcol a dzsihádisták ellen. A 24 éves Readről úgy tudni, a francia hadseregben kapott kiképzést.
Mindeközben a brit hatóságok egy 17 éves, Londonban élő kurd lány után kutatnak, aki – úgy tudni – Eurostarral távozott a szigetországból és utoljára Belgiumban látták. A rendőrség szerint a lány végső úticélja Szíria, ahol – a brit nők közül elsőként – az Iszlám Állam ellen harcolók soraiba kíván beállni. Azt, hogy humanitárius segítséget akar nyújtani, vagy fegyvert is ragadna, még nem sikerült kideríteni.
A brit önkénteseket egy amerikai, Jordan Matson toborozza, aki állítólag meg is sérült a harcokban. A férfi az interneten kér arra mindenkit, hogy csatlakozzanak, és segítsenek “pokolra küldeni a terroristákat” és “megmenteni az emberiséget” az Iszlám Állam szélsőségeseitől.
Sir Edward Garnier korábbi államügyész szerint ha az önként harcoló britek egyszer visszatérnek Nagy-Britanniába, akkor kihallgatások sora vár rájuk.
- Sajnos nagyon ködös terepen mozgunk, kezdve azzal, hogy nincs elég információ a kezünkben arról, hogy mit is csinálnak ezek az emberek Szíriában. Az Egyesült Királyság küzd az Iszlám Állam szélsőségesei ellen, de “külsősök”, önkéntesek nem harcolhatnak az ország nevében. Azzal, hogy külföldön, külfödi emberek harcterén vannak, nemcsak életveszélybe sodorják magukat, óriási jogi kockázatot is vállalnak vele, mert egyáltalán nem biztos, hogy utánuk tudunk nyúlni, ha baj van – mondta Sir Edward Garnier.
A “nyugati harcosok” visszautasítják a “zsoldos” elnevezést, a Facebookon és egy a BBC-nek adott rádióinterjúban is hangsúlyozták: nem kapnak fizetséget szolgálataikért, vagyis nem zsoldosok. Családtagjaik is egyöntetűen azt állítják, hogy szeretteik “csak segíteni” mentek külföldre.
Egy neve elhallgatását kérő szabadúszó újságíró, aki a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) sajtóügyeiben működik közre, szintén cáfolta, hogy a Szíriába érkező külföldiek zsoldot kapnának. Ahogy mondta, az YPG fegyverrel, egyenruhával látja el harcosait, élelmet és szállást biztosít számukra, de fizetést nem ad nekik, és a Szíriába való utazás költségeit sem állja. Hangsúlyozta, az YPG nemzetközi terrorszervezetként tekint az Iszlám Államra, amely ellen éppen ezért nemzetközileg kell fellépni, vagyis nem szabad hagyni, hogy a harcot csak a kurdok vívják.