Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Klímaváltozás és élelmiszerbiztonság

Klímaváltozás és élelmiszerbiztonság
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Salátától könyebb ételmérgezés kapni, mint hústól. Mit lehet tenni azért, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök kevésbé romlandóak legyenek?

Egy európai kutatási projekt tudósai azon munkálkodnak, hogy a csomagolt zöldségek ropogósak és biztonságosak maradjanak.

Első lépcsőben érzékszervi vizsgálatnak vetik alá a zöldségeket: hogyan változik a tartásuk, textúrájuk, ízük és szaguk attól fügően, hogy mennyi ideig voltak becsomagolva, milyen csomagolóanyaggal és töltőgázzal.

- A kutatásunkban kimutattuk, hogy nem csak az a fontos, mennyi ideje tárolják a zöldséget, de az is, hogy milyen hőfokon, milyen a levegő páratartalma, változott-e a levegő összetétele – a saláták esetében gyakran így van – esetleg vákuumban tárolják-e a salátát. Mindennek nyilvánvaló hatása van a termék érzékszervi tulajdonságaira, amely alatt elsősorban a megjelenést, a textúrát és az illatot értjük – magyarázta a projektben résztvevő Imke Matullat élelmiszermérnök.

A kémiai és a mikrobiológiai vizsgálatok azt mutatják meg, mi történik a csomagolt zöldségekkel, ahogy telik az idő, milyen ütemben és pontosan hogyan változtatják meg a mikroorganizmusok a termék minőségét.

Az adatok alapján létrehoztak egy internetes szoftvert, amely becsléseket tesz arra, hogy a gyártási lánc egy adott eleme milyen hatással van az adott termék élvezeti értékére és élelmiszerbiztonsági szempontból milyen kockázatokat jelent.

Az élelmiszerbiztonság számtalan más problémával is kénytelen szembenézni, az egyik a klímaváltozás. Spanyolország déli részén ezt a problémát kutatják egy hatalmas kertészetben, ahol nagyjából ezer tonna palántát – elsősorban salátát, spenótot és borsmustárt – állítanak elő évente.

Amennyiben a klíma-modellek helytállóak, Dél-Európának vízhiánnyal kell számolnia. A kutatókat az érdekli, hogyan hat majd ez a zöldségek minőségére és az élelmiszerbiztonságra.

Az első eredmények szerint a rendelkezésre álló víz mennyiségének csökkenését megfelelő fajtákkal csökkenteni lehet. A kisebb nedvességtartalom még pozitív hatással is lehet az eltarthatóságra. A kórokozók esetében a klímaváltozás hatása kiegyensúlyozott lehet: a meleg miatt egyes mikroorganizmusok könnyebben szaporodnak, de a maximális hőmérséklet növekedésével egyes időszakokban inaktívvá válnak. A klímaváltozáshoz a mezőgazdaság megfelelő tápanyagok felhasználásával is képes lehet alkalmazkodni.

- A klímaváltozásnak lesz hatása, de nem tudjuk pontosan, számokkal körülírni, mekkora – szögezte le Mieke Uyttendaele mikrobiológus. – Ez bonyolult kérdés, amelyben több változó tényező is szerepet játszik majd: az éghajlat, a növény fiziológiája, a környezet, de a mikroorganizmusok is, mert a klímaváltozáshoz azok is alkalmazkodnak majd. Ennek az alkalmazkodásnak lehetnek pozitív következményei, ahogy a klíma változásának lehetnek negatív következményei. Hogy mi lesz a végén, azt a kettő kombinációja adja ki. A végeredmény nem lesz feltétlenül negatív. Például az északi országokban hosszabb lesz a termelési időszak, így több gyümölcsöt és zöldséget állíthatnak majd elő.

www.sophy-project.eu
www.veg-i-trade.org