NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Moszkva érvényesnek tekinti az ukrán választásokat

Moszkva érvényesnek tekinti az ukrán választásokat
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Moszkva bizonyos fenntartásokkal érvényesnek nevezte az Ukrajnában vasárnap tartott parlamenti választásokat, és reméli, hogy az új kijevi kormány az eddig kötött egyezségekkel összhangban nemzeti párbeszédet teremt, hogy megoldódjon a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus.

A szélsőjobboldali pártok nem gyűjtöttek sok szavazatot. Az előzetes és még nem végleges eredmények szerint a demokratikus értékeket és az Európai Unió által is kívánatos jogi reformok szükségességét hangoztató pártok szereztek többséget az új ukrán parlamentben.

A szavazást követő első reakciók között volt az orosz külügyminisztérium állásfoglalása, ami szerint a választás a béke esélyét is jelenti a harcok sújtotta országrészben, de emlékeztet a parlamentbe került nacionalisták jelentős számára is, ami alááshatja a folyamatot.

Az oroszbarát szakadárok közül nyilatkozók azt mondták, hogy ignorálják a vasárnapi választásokat, és kitartanak a maguk tervezte szavazás mellett. Továbbra is számítanak a Kreml támogatására, annak ellenére, hogy Petro Porosenko ukrán elnök erős kormányzást ígér.

Az orosz álláspont előzménye, hogy többek között Moszkva közvetítésével írták alá a minszki fegyverszüneti egyezményt a kelet-ukrajnai szakadárok képviselői Kijevvel, illetve nagy nyomást jelentenek a térség szociális és gazdasági problémái is.

Moszkva kiemelt figyelemmel követte az ukrán parlamenti választások eredményét. Az orosz parlament külügyi bizottságának vezetőjét, Alekszej Pucskovot értük el egy interjúra.

Euronews: – Demokratikusnak és legitimnek tartja-e Moszkva a lezajlott szavazást?

Alekszej Puskov: – Moszkva elismeri a választásokat. Azt illetően, hogy mennyire volt korrekt vagy demokratikus, személy szerint komoly fenntartásaim vannak. Az elhúzódó harcok miatt nem voltak a körülmények megfelelőek. Kelet-Ukrajnában a lakosság jelentős része nem tudott elmenni szavazni, a választásokon emiatt nem lehetett szavazó a teljes lakosság. Ezen túl mindannyian tisztában vagyunk a választásokat övező hangulattal. A parlamentben ülőknek érdeke volt az eddigi kormány érdekeit védeni, tudjuk, milyen hisztéria tört ki a Kommunista Párt körül, és világos, hogyan nehezítették meg, hogy jelölteket állítson a Régiók Pártja. Mindezek alapján én nem nevezném demokratikusnak a választásokat.

Euronews: – Ez az első alkalom, hogy nem lesz parlamenti képviselője a Radában a Régiók Pártjának vagy a Kommunista Pártnak, az oroszbarátnak tartott tömörüléseknek. Ilyen körülmények között milyen kapcsolatokra számít Moszkva Kijevvel?

Alekszej Puskov: – Én nem tartom oroszbarátnak a Régiók Pártját vagy a Kommunista Pártot. Szerintem ezek ukránbarát pártok, amiknek a parlamentből való hiánya szűkiti a széleskörű képviseletet. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a választók 47 százaléka nem ment szavazni. Ez sokmindent elárul. Az emberek jelentős részét nem tudták megszólítani a jelenlegi pártok. Erről ne feledkezzünk meg. A Rada jelenlegi összetételében ugyanakkor megtaláljuk az ultranacionalistákat és az egyszerű nacionalistákat. Hogy Oroszország milyen kapcsolatokra számít? Ukrajnától is meg kellene kérdezni, hogy milyen kapcsolatot kíván kiépíteni Oroszországgal! Álláspontom szerint Ukrajna jelenleg sokkal inkább kötődik erős kereskedelmi szálakkal és gazdasági kapcsolatokkal Oroszországhoz, mint fordítva. Épp ezért a jövőbeni kapcsolatok természete nagyban függ Kijev hozzáállásától.

Euronews: – Ami a Rada összetételét illeti, a Szvoboda és a Jobb Szektor sem került be a parlamentbe. Jelentheti ez azt, hogy a radikális nacionalizmust túlbecsülték Ukrajnában?

Alekszej Puskov: – Szerintem ezt a fenyegetést nem becsülték túl, mivel radikális nacionalisták más pártokba is beépültek, így Jacenyuk Népi Frontjába. Licsko Radikális Pártja szintén magában foglal radikálisan nacionalistákat, és összességében 15 százalékkal reprezentáltak a radikális nacionalisták, ami jelentős szám, figyelembe véve azoka a tömörüléseket is, amik nem jutottak be a parlamentbe. Ettől eltenintve a radikális nacionalista nézetek jelen vannak Ukrajna napi politikájában, az ellenvélemények megtorlásában, vagy abban a politikai terrorban, amit a kommunisták ellen alkalmaztak. Mindezek alapján nem hinném, hogy a fenyegetést túlbecsülték volna, szerintem a szélsőségesen nacionalistáknak sajnos jelentős szerepük van.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kijevet öt napon belül harmadszor bombázták

Kijevet és Lvivet is lőtte az orosz hadsereg, az egyik rakéta megsértette a lengyel légteret

Kijev központját is orosz rakétatámadás érte