NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

News+: Nagy kihívásokkal néz szeme az új NATO-főtitkár

News+: Nagy kihívásokkal néz szeme az új NATO-főtitkár
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A NATO megvédi Törökországot, ha támadás éri. Ezt a védelmi szervezet új főtitkára, Jens Stoltenberg közölte Brüsszelben, közvetlenül a beiktatása után.

A norvég politikus bejelentette, támogatása jeléül a jövő héten Ankarába utazik.

A török kormány nemrég közölte, akár katonai erővel is fellépne az iraki és a szíriai iszlámisták ellen.

- A mi alapavető felelősségünk, hogy kiálljunk és megvédjük Törökországot, ha azt támadás éri. Ebben az esetben a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely életbe lép majd – mondta Stoltenberg.

Az Euronews tudósítója emlékeztett arra, a NATO az ukrajnai és a közel-keleti válság miatt több pénzt vár Európától.

- Nemrég a NATO-t sokan még hidegháborús relikviának tartották, de most Európa keleti határainál és a Közel-Keleten is nő a veszély. Ezért az új főtitkárnak arról kell majd meggyőznie a szövetség tagjait, hogy adjanak elég pénzt a kihívások kezelésére – mondta James Franey.

Az Euronews riportere Julian Lindley-French biztonságpolitikai szakértőt kérdezte Jens Stoltenberg legfontosabb feladatairól.

Euronews, James Franey:
- Hogyan fogja Stoltenberg meggyőzni a válsággal küzdő európai országokat arról, hogy költsenek többet a védelemre?

Julian Lindley-French, a Londoni Államvezetési Intézet kutatója: – Nos szerintem nincs szó válságkezelésről, inkább csak görgetjük magunk előtt a problémát. Hiszen sok európai országban halogatják azokat a szerkezeti reformokat, amelyek nélkül nem lehet megoldani a válságot. Egyszerűen csak várunk a növekedésre. Ez olyan, mintha Godot-ra várnánk. Ebben a helyzetben a védelmi költségek könnyű célpontot jelentenek. Az elmúlt négy évben láthattuk, hogy a kormányok szinte megerőszakolták a védelmi kiadásokat, hogy fenntartsák a szociális rendszereket, az egészségügyet és az oktatást. Így Stoltenberg feladata az lesz, hogy szembesítse az európaiakat azzal, hogy milyen világban élnek. Az amerikai felsőbbrendűség nagy korszakának vége, Amerika hanyatlik. És van egy másik tényező is: az Egyesült Álamok a következő években önellátó lesz az energiahordozók területén. A Kongresszus új generációja bizonyosan nem fogja pénzelni az európai jólétet azzal, hogy a hadserege védőernyőt nyújt Európa számára. Az európaiak hamarosan szembesülnek majd azzal a ténnyel, hogy bár a védelemben számíthatnak Amerikára, de valahogy igazolniuk kell majd, hogy ez az Egyesült Államoknak megéri.

Euronews:
- Mi lehet a hosszútávú stratégia Oroszország ügyében?

Julian Lindley-French, a Londoni Államvezetési Intézet kutatója: – Egyrészt nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat, hogy bizalmat építsenek és megmaradjon a párbeszéd. Ugyanakkor Oroszország értésére kell adni, hogy bármennyit költenek is a védelemre, a szövetség mindig többet és jobban költ majd náluk. Oroszország 700 milliárd dollárt fordít a haderő modernizálására 2020-ig, ez az összeg az ottani közösségi befektetések 20 százalékát jelenti. El kell magyarázni az oroszoknak, hogy egy ilyen szintű hadiipari befektetés komplett pénzkidobás, amely sokkal inkább fenyegeti az országot, mint a NATO. Nos, valójában a NATO egyáltalán nem fenyegeti Oroszországot, de Moszkvában mégis ezt hallani mostanában. Tehát őszinte kommunikáció kell, de közben fontos biztosítani, hogy a NATO domináns haderő maradjon az európai kontinensen.

Euronews:
- Milyen szerepe lehet a NATO-nak az Iszlám Állam elleni harcban?

Julian Lindley-French, a Londoni Államvezetési Intézet kutatója: – Nos a NATO-nak nem lesz közvetlen szerepe. Ez egy Amerika által vezetett koalíció, és már Afganisztán esetében is láthattuk, hogy az ilyen, NATO-kívüli koalíciók jelentősége növekszik. Azonban épp ez zavarhatja majd a szövetséget: a NATO ma inkább az ilyen koalíciók alkotója, mint egy valódi katonai szövetség. Az együttműködési normákat ismerik a tagállamok és a partnerek is, így ha létrejön egy NATO-országokból álló koalíció, az sokkal jobban fog működni, mint ha az akciót nem NATO-tagországok laza szövetsége hajtaná végre. Tehát a NATO-nak lehet szerepe a hatékonyság növelésében, de a közel-keleti konfliktusban nem lehet politikai tényező.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nemzetközi segítséggel állhat talpra Ukrajna

Lavrov: "Csupán felvetéseket hallottunk, de konkrét vádakat nem"

Infrastruktúra: Németországban is vannak elavult hidak