Lezárult az első Asztana AI Filmfesztivál Kazahsztánban, a Grand Prix-t a lett filmrendező, Nikolaj Sesztak nyerte. A 1,8 milliós alap fele díjakra, fele ígéretes AI-csapatokra és a hazai filmgyártásra jutott.
A lett filmrendező, Nikolay Shestak nyerte el a 450 000 dolláros (401 000 eurós) Grand Prix-t az első alkalommal megrendezett Astana AI Film Festivalen Kazahsztánban A The First Honest Day című, mesterséges intelligencia segítségével készült filmjéért.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A The First Honest Day azt vizsgálja, hogyan formálják az emberek tettei azt, hogy kikké válnak: a rossz cselekedetek fizikailag elcsúfítják a szereplőket, míg a jó tettek láthatóan jobb irányba változtatják őket.
Shestak mintegy négy éve kezdett rendezni, és két éve készít filmeket mesterséges intelligenciával. Elmondása szerint nem számított a győzelemre.
„Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy nyerek. Annyi lenyűgöző alkotás és különböző műfaj volt itt, hogy magam is kíváncsi vagyok, miért az én filmemet választotta a zsűri” – mondta.
A rendező a nyereményt új filmek készítésébe és meglévő projektjei fejlesztésébe kívánja befektetni.
A főversenyben a második helyet az indiai filmrendező, Abhik Banerjee szerezte meg a SITARA című filmmel, 200 000 dollár (178 000 euró) díjazással, míg a spanyol Ernest Desumbila 100 000 dollárt (89 000 eurót) kapott a Looking For Perseida című alkotásért, amely harmadik lett.
További 250 000 dollárt (223 000 eurót) osztottak szét az öt kategóriából álló nyílt versenyben, kategóriánként 50 000 dollár (44 000 euró) jutott a győzteseknek.
A kazah Myrzakhan Zhumakhan nyerte a legjobb karakter díját It Was Just a Joke című vígjátékáért. A kínai 2xLabs kapta a legjobb történet díját The Last Span című filmjéért, míg az olasz Jacopo Zanetti a legjobb vizuális megvalósítás díját vehette át a What's the Job? című alkotásért. Egy másik olasz rendező, Jacopo Reale a legjobb rendezés díját nyerte el The Fracture című filmjével, az amerikai Zachary London pedig a legjobb koncepcióért járó elismerést kapta a Pomegranate című munkájáért.
A filmeket nemcsak az alapján értékelték, hogyan használták bennük az MI-eszközöket, hanem művészi víziójuk, történetmesélésük, általános koherenciájuk és az alapján is, mennyire szervesen illeszkedik a technológia a kreatív koncepcióba.
Az nemzetközi zsűriben többek között Audrey Azoulay, az UNESCO volt főigazgatója és korábbi francia kulturális miniszter, a China Film Grouptól Ping Ma, a Pekingi Filmakadémiát képviselő Wang Hao, valamint a vállalkozó és befektető Balaji Srinivasan és a BytePlus vezetője, Long Li foglalt helyet.
Az idei versenyre több mint 8 000 pályázat érkezett 125 országból, közülük 25 filmet válogattak be a döntő programba. A projektek 19 műfajt ölelnek fel, és több mint 80 generatív MI-modellt használtak az elkészítésükhöz.
Fesztivál, amely AI-filmkészítők ezreit vonzza
A fesztivál teljes keretösszege 2 millió dollár (1,8 millió euró) volt. Ennek felét, amelyet a Freedom Holding Corp. Freedom Shapagat vállalati alapja biztosított, díjakra fordították.
A másik felét befektetési tőkének különítették el ígéretes MI-csapatok számára, valamint a kazahsztáni filmgyártás fejlesztésére.
Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev, aki megnyitotta a fesztivált, hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át az iparágat.
„A filmrendezőknek és a stáboknak már nem kell kopogtatniuk a gyártócégek ajtaján vagy szponzorokat keresniük. A belépési küszöb jelentősen lejjebb került” – mondta.
Tokajev ugyanakkor azt mondta, hogy az MI nem váltja fel a filmrendezők kreatív szerepét, hanem „pótolhatatlan eszközzé válhat mindenki számára, aki az életét az alkotásnak szentelte”.
Az elnök szerint a fesztivál időzítése Kazahsztán szempontjából is kedvező, és rámutatott az ország fiatal lakosságára.
„Kazahsztán a fiatalok országa. Lakosságunk átlagéletkora 33 év. A kazah fiatalokat műveltnek, új ötletekre nyitottnak, intelligensnek és megfontoltnak tartom” – fogalmazott Tokajev.
AAIFF társalapítója és kreatív igazgatója, Aizat Kussainov szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének gyors üteme volt az egyik fő ok a fesztivál elindítására.
„A fesztivál mozgatórugója a FOMO volt. Féltünk attól, hogy elszalasztjuk a lehetőséget, mert a technológia nagyon gyorsan fejlődik” – mondta Kussainov.
„De addig senki sem hozott létre ilyen fesztivált, és mi szerettünk volna elsők lenni a világon, és ez sikerült is. Mi rendeztük meg a világ legnagyobb MI-filmfesztiválját.”
Kussainov szerint az ambíció túlmutat magán a fesztiválon, céljuk az is, hogy nemzetközi alkotókat csábítsanak Kazahsztánba.
„A fő cél valójában nem maga a fesztivál volt, hanem hogy az egész kreatív közösséget idehozzuk Asztanába, és lássák, hogyan fejlődik az országunk. Azt szeretnénk, ha ideköltöznének, és innen kezdnék el készíteni új filmjeiket” – mondta.
A versenyfilmeket Asztana mozijaiban a nagyközönség számára is vetítették, így a nézők testközelből láthatták a fesztiválra beválogatott alkotásokat, és azt, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a filmkészítésben.