HIRDETÉSAz Európai Unió szankciói és Moszkva válaszlépései jelentős hullámokat vetettek a gazdaságban.
Oroszország, az Európai Unió második legnagyobb élelmiszer-exportpiaca augusztusban egy év importtilalmat vezetett be az Unióból, az Egyesült Államokból és más nyugati országokból származó ilyen termékekre.
Az érintett országok – például a Balti államok, Lengyelország, Spanyolország és Magyarország – Brüsszeltől várnak kompenzációt.
– A szankciók azt jelentik, hogy Spanyolország sok bevételtől esik el egy fontos szektorban. Persze elsősorban a gazdák lesznek a vesztesek. Azt szeretnénk, ha az EU megtenné a szükséges lépéseket – mondta egy spanyol farmer, Francisco Moreno.
Mindez új lehetőségeket jelent olyan országok számára, mint Egyiptom és Marokkó, amelyek növelni szeretnék az Oroszországba irányuló exportjukat.
A másik fontos fejlemény, hogy az állami tulajdonban lévő orosz bankokat elvágták az európai tőkepiacokon fellelhető hosszú távú finanszírozási lehetőségektől, ezért a tőke egyre gyorsuló ütemben menekül az országból.
Ez a tőke helyet keres magának – az európainál kevésbé hullámzó közel-keleti tőzsdék, mint az abu dhabi vagy a dubaji alkalmas célpont lehetnek. További szankciók az energetika terén is elképzelhetőek. Természetesen a Kreml azt is megteheti, hogy télen fűtőanyag nélkül hagyja Európát, de ezzel saját költségvetését is bedöntené – Oroszország bevételeinek közel fele származik olaj és gáz-exportból.
A helyzetről Nur Aldin Alhammurit, az ADS Securities vezető piaci elemzőjét kérdeztük.
Euronews: – Milyen kockázatokat rejt a gáz és olajszektor az Európai Unió és Oroszország számára, ha a válság tovább súlyosbodik?
Nur Aldin Alhammuri: – A kérdésre két válasz is van. Az első, hogy egyelőre nincsenek kockázatok, hiszen még tart a nyár. Olaj- és gázipari szankciókról eddig szó sem esett. Oroszország egy ilyen ütőkártyát nem játszana ki idő előtt. Ugyanakkor a tél kezdetével felértékelődhet ez a lehetőség, ami újabb csapást jelentene az eurozónára, ahol gázhiány esetén jelentős áremelkedéssel kellene számolni.
A válasz második része, hogy az energiaárak általánosságban tovább csökkenhetnek a világpiaci tendenciákkal összefüggésben. Az utolsó adatok szerint a gazdasági kilábalás terén az eurozóna, az Egyesült Államok és Ázsia is elvesztette a lendületét, ezért esik a nyersolaj ára az ukrán, iraki és líbiai események ellenére is. Nem csak a geopolitikai feszültségek játszanak tehát szerepet, innentől kezdve a globális gazdasági kilátások legalább ilyen fontosak lesznek.
– Mi van azzal a lehetőséggel, hogy az orosz és európai befektetők a stabilabbnak tűnő közel-keleti piacokban látnák a menekülőutat?
– Ez így volt már az európai hitelválság kezdete óta, és különösen a Perzsa-öböl államai profitáltak belőle. Ez a régió stabil, biztonságos és nyitott a befektetők felé. A válság kezdete óta a régióba komoly európai tőke áramlott. Válaszul a sok üzleti lehetőség nyílt meg: Szaúd-Arábia például a közelmúltban lehetővé tette, hogy külföldiek is kereskedhessenek részvényekkel az országban. Egyszóval amíg a feszültségek és a pénzügyi bizonytalanság meg nem szűnik az Eurozónában, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Ázsiában, ez a régió profitálhat a bizonytalanságból.