Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Argentína csődje nem ránthat magával más országot

Argentína csődje nem ránthat magával más országot
Betűméret Aa Aa

Argentína csődje felveti a kérdést, hogy milyen lehetőségek állnak Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága előtt, amely recessziótól szenved.

Az ország június 30-án került technikai csődbe, a türelmi idő New York-i idő szerint július 30-án éjfélkor járt le. A kormány nem tudott megállapodni az őt beperelő két amerikai kockázati alappal, hiába ajánlották fel az argentin bankok például azt, hogy felvásárolják a vitás kötvényeket.

Az államcsődre azonban számítottak a befektetők, éppen ezért a rémület elmaradt. Az emberek várhatóan szabadulnak készpénztartalékaiktól, értékpapírokat, ingatlanokat vásárolnak, mielőtt a peso leértékelődik. Az ingatlanok már az utóbbi hetekben láthatóan drágultak Buenos Airesben.

Az infláció várhatóan tovább növekszik, míg a recesszió mélyül. A csőd nélkül idén másfél százalékos gazdasági lassulásra számítottak. A csőddel három és fél százalékos lehet a visszaesés, míg az infláció elérheti a 41 százalékot.

Argentína a 2001-2002-es gazdasági összeomlása terhét cipeli még most is a vállán. Ám a mostani államcsőd következményeit nem lehet összehasonlítani az előzővel. Akkor a lakossági megtakarításokat zárolták. A feldühödött emberek az utcára mentek tiltakozni, több pénzintézetet megrohantak, az összecsapások során több tucat tüntető életét vesztette.

Elemzők szerint a csőddel Argentína egy időre kizárta magát a nemzetközi tőkepiacról, ugyanakkor nem okoz nagyobb sokkot a feltörekvő piacok tőzsdéin.

*Euronews:
Buenos Airesből az Euronews-zal tart Rafael Di Giorno közgazdász, aki korábban az argentín központi bank elemzője volt, és dolgozott a Deutche Banknak is New Yorkban. Üdvözlöm.

Nem jó hír Argentínának, hogy nem sikerült megállapodni az amerikai kockázati alapokkal a határidő lejártáig. A kormány azt állítja, hogy az ország valójában nincsen csődben. Mi az igazság?*

Rafael Di Giorno: – A valóság az, hogy a hitelminősítő intézetek azért döntöttek úgy, hogy csődnek ítélik Argentína jelen helyezetét, mert nem fizetett a kötvényeseinek. Az átütemezett kötvények tulajdonosai sem kapták meg pénzüket. De ez nem egy tipikus csődhelyzet, mivel az ország tudna fizetni. A pénzt átutalták a bankoknak, ám a bírói ítélet tiltja a hitelezők felé történő kifizetést.

Felmerült, hogy az argentín magánbankok megveszik a vitás kötvényeket az amerikai kockázati alapoktól. Ezt a kormány kérte, esetleg engedélyezte vagy önállóan cselekszenek?

- A hivatalos verzió az, hogy a kormány nem tárgyalhat közvetlenül az érintett két kockázati alappal, az NML-el és az Auerelius-szal. Ezért igyekszik fizikailag távol maradni.

Az említett kezdeményezés az Argentin Bankszövetség magánakciójának tűnik. Ez a szervezet egyesíti a helyi pénzintézeteket. Szóval ők próbáltak egyezségre jutni az amerikai alapokkal.

Ajánlatuk szerint letétbe helyezték volna a vitás összeget, amolyan garanciaként az év végéig, amikor is lejár az egyéni megállapodásokat tiltó záradék. Jövőre Argentina már közvetlenül tárgyalhat a kötvény-tulajdonosokkal.

A befektetők vajon elhagyják Argentínát? Mélyül a recesszió? Hasonló lesz a helyzet, mint 2001-ben?

- A két eset nem hasonlítható össze. A 2001-es csőd katasztrófális volt több szempontból. Az ország GDP-je csaknem 11 százalékkal zuhant, ez brutális esés. Az előrejelzések szerint idén még folytatódik a recesszió, de csak néhány százalékos gazdasági csökkenés várható. Vagyis most inkább beszélhetünk egy technikai csődről, mint valós összeomlásról.

Argentína képes fizetni, a probléma az, hogy most jogilag tiltják neki a fizetések teljesítését.

Az is tény, hogy rendezni kell végre a 2001-es csődöt, csak akkor indulhat meg a fejlődés, de most nem várható masszív tőkekiáramlás. Sőt, a tőkebeáramlás igen magas volt az utóbbi években. Az is igaz, hogy a nagyobb beruházások finanszírozása most problémás, például az YPF olajtársaság birtokában lévő Vaca Muerta-i projekt. Ehhez kellene külső tőke.

Okozhat bármilyen gondot Amerikának vagy Európának Argentína jelen helyzete?

Rafael Di Giorno, argentin közgazdász: – Nem, nem hiszem, hogy bármilyen negatív hatással lenne más országokra, mivel ez nem egy igazi csőd, ha figyelembe vesszük, hogy a fizetési mérleg rendben van és a deviza tartalék is megfelelő. Ha ez nem így lenne, akkor annak súlyos következményei lehetnének más országokra nézve is. De szerintem most nem ez a helyzet.

*Euronews:
Köszönjük Rafael Di Giorno közgazdásznak, hogy elemezte az Argentínával kapcsolatos, meglehetősen összetett helyzetet. Reméljük, hogy országa hamar megtalálja a megoldást.*