NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Bazinagy udi lagzi Azerbajdzsánban

Bazinagy udi lagzi Azerbajdzsánban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Nizs falujában él a Kaukázus egyik legősibb népe, az udi. Stábunk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy részt vehettünk egy hagyományos udi esküvőn.

Az Udi népet először az időszámításunk előtti ötödik században írta le Hérodotosz. Ma már csak kevesen maradtak szétszórva a világban, közülük négyezren itt laknak, az azerbajdzsáni Nizsben. A falu közel volt az egykori kaukázusi albán királyság központjához. A helyiek azt mondják, ez a föld mindig is az udiké volt.

- Huszonhat törzs volt az egykori kaukázusi albán államban. Az udiké volt az egyik leghatalmasabb, a hitük, a Bibliájuk, a nyelvük és az írásuk révén – mondta el Oleg Danakiri, az udi kulturális központ vezetője.

A kereszténység a negyedik századtól kezdve terjedt el a régióban. Az udik még a szovjet időkben is megőrizték a vallásukat. Ősi templomukat 2007-ben restaurálták, jövendő papjuk külföldön végzi a teológiát.

- Az udi nagyon különös nép. A nyelvünk egy ritka kaukázusi nyelvcsaládhoz tartozik. a vallásunk pedig a kereszténység keleti ágához. Jelenleg az a célunk, hogy az albán egyház függetlenségét visszaállítsuk Azerbajdzsánban – mondta el az Euronews-nak Robert Mobilij, az udi hitközség vezetője.

A keresztény szimbólumok mindig részei voltak az udi nemzet mindennapi életének. A hagyományőrző zenészek ruhája évszázadok óta változatlan, a minták vallási jelentést hordoznak.

- Ez egy ősi kaukázusi albán kereszt – mutatott egy ősi szimbólumra zenésztársa ruháján Karlen Sirvari. – Hátul pedig egy nap látható, nyolc nyílvesszővel. Ez az izraeli zarándoklatot szimbolizálja. És azt jelenti, hogy azt, aki a ruhát viseli, itt keresztelték meg.

Csak a tészta megáldása után kezdődhet el az udik kedvenc ételének sütése. Az Afarban a fő összetevő a c-vitaminban gazdag csalán, amelyet a télen kimerült szervezet felfrissítésére fogyasztottak. Nizs lakói most készítik elő egy száz ritka udi receptet tartalmazó könyv megjelenését.

- Anyámtól tanultam elkészíteni ezt az ételt, ő pedig a nagyanyámtól. Most én adom tovább a tudást a lányomnak – mesélte Rita Danakiri. – Nem könnyű dolog afart sütni. Ez az étel azóta létezik, hogy udik vannak a földön, és mindig része lesz az életünknek.

Az udik tudnak azeriül, de az esetek többségében saját ritka nyelvüket beszélik. Ősi írásukat latin betűkre cserélték, amelyet a gyerekek könnyebben megtanulnak. Minden évben kiadnak új tankönyveket, a szerzőjük egy helyi tanár. Venera Antonova most az udi-angol és az udi-azeri online szótáron dolgozik.

Amikor megérkeztünk Nizsbe, a falu éppen lakodalomra készült. A menyasszonyt fiatal lányok segítik a készülődésben. A szertartás részeként eltörik a feje felett a kenyeret: ez azt jelenti, hogy ő őrzi majd a családi tűzhelyet. Ezalatt a borbély – akinek a vendégek fizetnek – megborotválja a vőlegényt.

- Amikor egy fiú megszületik, először kisbaba, majd gyerek, azután kamasz lesz – ismertetett meg a hagyomány hátterével a vőlegény Alekszandr Kankalov. – Az egyetlen módja a felnőtté válásnak azonban az, ha valaki megnősül, és ez a borotválás azt jelképezi, hogy a fiú belép a felnőttkorba és férfi lesz belőle.

Az Udi lakodalmon van egy másik szokás is, amely abból a korból ered, amikor a férfiaknak még vadászniuk kellett, hogy eltartsák a családjukat. A férfiak puskával lőnek célba: aki eltalálja a fára akasztott vöröshagymát, azé lesz a megtiszteltetés, hogy átnyújthatja a puskát a vőlegénynek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kényeztetés Lankaranban: zen wellness-kezelésekkel és teával

Esőerdők és legendás vendégszeretet a felhőkarcolók árnyékában

Şanlıurfa: a szent halastótól a kőhegyekig